Az 1969. december 19-én a franciaországi Saint-Jean de-Luzban született Bixente Lizarazu igazi trófeahalmozó volt aktív pályafutása alatt. Az ezredfordulón egyszerre volt a világbajnoki és Európa-bajnoki cím, a Konföderációs Kupa, a Világkupa, a Bajnokok Ligája és a Bundesliga védője. Egyedülálló eredmény a futballban.

Mehmet Scholl 1970. október 16-án született Karlsruhéban. A török apától és német anyától származó gyermek születésekor még a Mehmet Yüksel nevet kapta, édesanyja az apától való válásukat követően vette fel újra leánykori vezetéknevét, melyet a kis Mehmetnek továbbadott. Édesapjával 5 éves korától nem tartotta a kapcsolatot, a válás után 19 évvel találkozott vele újra Törökországban, egy Besiktas elleni mérkőzés keretében.

Aligha van olyan sportszerető ember ezen a bolygón, aki ne tudná, ki az az Oliver Kahn. Akik kedvelik, sosem felejtik el sportemberi és egyáltalán emberi nagyságát, akik pedig nem kedvelik, gyakran hozzák fel pályafutása néhány olyan momentumát, amikor a kelleténél nagyobb szenvedéllyel és agresszivitással viselkedett a pályán. Egy dologban azonban senki sem kételkedik - és nincs is erre oka: Oliver Kahn személyében minden idők egyik legnagyszerűbb kapusát tisztelhetjük. Talán a legnagyobbat.

Nagy stratégája és meghatározó személyisége volt a 80-as évek Bayernjének és német válogatottjának. Karrierjét 6 évesen az SV Kolbermoor együttesénél kezdte. Innen 1961-ben az ESV Freilassing együtteséhez igazolt, ahol az apja volt az edző. Már ekkor sikerült bekerülnie az Udo Lattek vezette utánpótlásválogatottba, itt ismerkedett meg Uli Hoeness-szel. Amikor 1969-ben Lattek a Bayern edzője lett, mindkettejüket leszerződtette a rekordbajnok.

Minden sikercsapatnak szüksége van olyan „láthatlan” hősökre, mint amilyen Hans-Georg Schwarzenbeck volt: egy fáradhatatlan inas, aki hosszú éveket dolgozott végig a Bayernben a sztárok árnyékában.

A „küzdés”, a „soha fel nem adás” szemlélete volt az, ami Dieter Hoenesst a Bayern legendás játékosai közé emelte. Nyolc éven keresztül volt a Bayern középcsatára, 1979 és 1987 között. Mindig 100%-ra törekedett, és addig készült a csatára, amíg ki nem merült. „Mindig az volt a célom, hogy jót tegyek, őszinte munkát végezzek,” emlékszik vissza Dieter.

1. oldal / 3

Free Joomla! template by Age Themes