Egy történet az arroganciáról - a Kroos-akta újranyitva

Pethő András Írta: 
Az elmúlt héten moziba Kroos-film kapcsán több érdekes nyilatkozat is született, a játékoson kívül a karrierjében fontos szerepet játszó egyének (pl. Uli Hoeneß ) is megnyilvánultak, kicsit jobban felfedve  a múlt történéseinek kontextusát. Ennek apropóján András ragadott billentyűzetet, hogy egy kicsit újrnyissa a Kroos-aktánkat, az ő írása következik:

A felgyorsult digitális világban szeretünk minden részletről tudni. Sokszor a körítés jobban érdekel minket, mint a lényegi események. Ezért van az, hogy egy szaftos átigazolási helyzetet nagyobb figyelemmel követünk, mint mondjuk ugyanannak a játékosnak a pályán nyújtott teljesítményét. De a sok-sok újságcikk és újságírói feltételezés ellenére ezen eseményeknek többnyire csak az árnyékát látjuk, a valós történések csak évekkel később látnak napvilágot. Toni Kroos 2014-es átigazolása is csak öt év távlatából vált igazán értékelhetővé. Részben azért is, hiszen az ember utólagosan szeret (és tud) racionalizálni, részben pedig azért, mert egyik szereplő megnyílása maga után vonja a másik nyílt beszédjét.

Amiben biztosak lehettünk eddig is Toni Kroos esetében: legkésőbb 2014-re világklasszis játékossá érett meg. Őt már 17 éves kora óta a profik között tartottuk számon, talán túlzott elvárás is lett volna, ha hamarabb várjuk el, hogy húzóemberré váljon a tapasztalt társak mellett. De ő egyike volt azoknak is, akik a Bayern akkori játékrendszeréből előnyt élvezhettek. A teljesítménye pedig jótékony hatással volt a németek brazíliai világbajnoki szereplésére. Kroos nem a leglátványosabb, nem a legnépszerűbb szereplője volt csapatainak, de 2014-ben mindkét őrhelyén kulcsfigurává lépett elő.

A másik pedig, amit tényként kell elfogadnunk: bejött neki a váltás. Akárhogyan is, de alaposan összenyerte magát, részese lehetett a Real Madrid zsinórban háromszor BL-t nyerő együttesének, minden bizonnyal jóval több pénzért és jócskán növelve elismertségét a világ futballjában. Történelmi léptékkel pedig senkit sem érdekel, hogy ezen sikerek milyen módon jöttek létre. Maximum a Bayern Münchennél lehetnek zabosak magukra akár a 2018-as teljesítményre, akár előtte évben Kassai Viktor szakszerűtlenségére.

Amit viszont eddig csak sejthettünk: milyen okból váltott ő? Mi vezetett oda, hogy ő a legjobb éveit nem Münchenben, hanem Madridban tölti? Egyáltalán milyen viszonyban maradtak meg a felek? Erre adnak végleges választ az utóbbi napok eseményei.

Nem kétséges, hogy a német válogatott játékos keveselte a pénzét, amit a Bayern nem akart olyan léptékben növelni, mint szerette volna. Mellette a társak jóval több pénzt kerestek, a VB-gól előtti Mario Götze pedig a többszörösét. Végülis a történetből Kroos jött ki jobban. Ő pedig ezt ki is használta arra, hogy visszarúgjon egykori klubjába.

Kroos ugyanis azt is kifogásolta, hogy ő sosem kapta meg azt a tiszteletet, amit megérdemelt volna. Elsőképpen a 2007 és 2009 közötti időszakra emlékezett vissza keserűen: „Gyakran azt mondták nekem, mennyire nagyszerű vagyok, és milyen jól teszem a dolgomat. Azonban mégsem játszottam. Többet érdemeltem volna.”  Ennek ellenére azért 17 évesen is már 20 meccsen jutott szóhoz az első idényében. Uli Hoeneß pedig a 2010-es BL-döntő heteiben nyilatkozott úgy, hogy nagy terveik vannak vele, mindenképpen vissza akarják őt hozni. Egy évvel később hosszabbítottak is vele. Bár erre sem emlékszik vissza jó szívvel. Kroos elmesélése szerint: Rummenigge odament hozzá, és elmondta, hogy most már elégedett lehet a pénzzel, ideje lenne kicsit jobban játszani. Ez szintén arrogancia.

A kölcsönjátékából visszatérve alapemberré lépett elő. Viszont pont ezekben a napokban mondta el Uli Hoeneß klubelnök, hogy 2014-ben őrületesen magas ajánlatot tettek neki. Ez persze ugyanúgy nem igaz, hiszen ha az évi nyolc milliós sajtóhírből indulunk ki, akkor a csapaton belül, és pláne nemzetközi viszonylatban nem volt őrületes. Uli Hoeneß beismerte azonban azt is:
„Egy egyesületnek kemény döntéseket kell hoznia. És ez egy kemény, talán egyben hibás döntés volt.”

A történethez tartozik, hogy a klubelnök ekkoriban börtönbüntetését töltötte. Karl Hopfner úgy magyarázta a dolgot, hogy Kroos 2015-ig tartó szerződése miatt voltak kénytelenek elengedni őt. Ez határtalan cinizmus. Itt világlik ki, hogy ebben a történetben valahol mindenki ludas volt, mindenki szükségtelenül arrogáns volt.

Talán két ember kivételével. Kroos nagy támogatója, Jupp Heynckes és Pep Guardiola. Pont azok, akiknek leginkább jogukban állt értékelni a tudását. Heynckes ugye Leverkusenben is pártfogolta őt. Guardiolának végig kellett néznie, hogy kulcsemberét nem is akarják igazán megtartani, a közbenjárását pedig semmibe is vették a müncheni vezetők. Szomorú és értelmetlen történet.

És végülis ez az egész csúcsosodott ki abban, hogy Kroos a magas lóról azt is hozzátette, hogy azért is nem jöhetne szóba egy Münchenbe való visszaigazolás, mert a
„Bayernnél nem is tudnának engem megfizetni.”
Ez az üzleti politika alapján még akár helytálló is lehetne, talán pontosítva, hogy ’nem is akarnának’, hiszen a tőke rendelkezésre állna. Azonban erősen kérdéses, hogy a 29 éves Toni Kroos mennyiben vált akkor ikonná, aki mindent pénzt megérne a Bajoroknak. Meglátjuk majd, hogy a Ronaldo utáni Real Madrid középtávon mennyire tud sikeres lenni. Egyelőre nem. De különösen a válogatottban látszik az, hogy Toni Kroos a tapasztalat és a sikerek ellenére nem tudott igazi karmesterré előlépni. Nagy problémája a Nationalelfnek, hogy a Lahm-Schweinsteiger páros búcsúját követően nincsenek olyan figurák, akik a vállukra tudják venni a csapatot. Ez nagyon csúnyán végződött a 2018-as világbajnokságon. Ebben mások is benne vannak, akik Löw mellőzésével részben már kényszerűen vállalták is a fiaskóért a felelősséget. És végülis Toni Kroos maradt az egyetlen mezőnyjátékos a világbajnok csapatból. És továbbra sem látszik az, hogy rangidőssé előlépve ezt a pluszt hozzá tudná tenni.
Szemben mondjuk éppen egy Bastian Schweinsteigerrel, aki lényegében színrelépésétől kezdődően az összes világeseményen – a Finale Dahoam utáni EB talán kivétel, érthetően – kellő alázattal és maximális lendülettel húzta a Nationalelfet.

És biztosan nem tett volna ilyen nagyképű nyilatkozatot. Annak ellenére, hogy ő is élénk, kissé bohókás fiatalként indult, mégis végig szerény tudott maradni. Volt is mire szerénynek lennie.

Talán ezért is vált Bastian Schweinsteiger a német futball legendájává, aki minden pénzt megért a Bayernnek is, s ezért erősen kérdéses, hogy a sok-sok trófea ellenére Toni Kroos azzá válik-e majd az emlékezetben.


A Kroos karrierjéről szóló filmet az elmúlt héten mutatták be Németországban. Trailer:

Átigazolási hírek: Az a baj, hogy szerintem ez a Bild cikk csak...
speziale Jul 18 - 11:07

Game (PC, Konzol): Huh, a Championship Manager 01-02-ben mennyit játszottam a Bayernnel :D...
kovacsszandra345 Jul 5 - 15:37

Arjen Robben: 99 óta vagyok Bayern szurkoló, sosem szurkoltam más csapatnak. Volt...
szabi90 Jul 4 - 18:53

Free Joomla! template by Age Themes