Aranylabda: Egyhangúság vs. sokszínűség

Roy Makaay Írta: 

Messi vagy Cristiano Ronaldo, Cristiano Ronaldo vagy Messi – lassan nyolcadik éve ez a kérdés az Aranylabda-szavazásokon, mintha más labdarúgók nem is léteznének. A múltra visszatekintve azonban láthatjuk, hogy nem első alkalommal válik „unalmassá” ez a díj.

A legjobb európai származású játékosnak járó Aranylabdát 1956-ban alapította a France Fottball magazin, az első díjat természetesen egy angol, méghozzá a legendás Stanley Matthews kapta. Persze a „legendás” jelző mindegyik későbbi győztes neve mellé odaillik, ez a díj valóban a legnagyobbakat tüntette ki.

Az első duplázóhoz mindössze négy évet kellett várni, Alfredo Di Stefano 1957-ben és 1959-ben nyerte el az Aranylabdát. Ezzel együtt a ’70-es évekig inkább a változatosságra szavaztak a zsűritagok (akik ekkor még kizárólag újságírók voltak), 1961 és 1971 között tizenegy ország labdarúgója érhetett révbe, csak az olaszok dupláztak. Ráadásul nem is csak a tradicionális nyugati futballnemzetek delegáltak, a győztesek között volt északír, skót, csehszlovák, szovjet – no és persze Magyarország egyetlen aranylabdása, Albert Flórián (1967).

A ’70-es években azonban mintha megváltozott volna a policy, szűkült a delegáló országok és a győztes labdarúgók listája is. Johan Crujff elsőként a futball-történelemben háromszor is megkapta az Aranylabdát, Michel Platini pedig abban volt első, hogy egymás után tette mindezt 1983 és 1985 között. 1971 és 1989 között Franz Beckenbauer, Kevin Keagen, Karl-Heinz Rummenigge és Marco van Basten is duplázott, utóbbi aztán 1992-ben megkapta a harmadik Aranylabdáját is.

A németek sikerkorszaka nem csak válogatott- és klubszinten esett a ’70-es évekre, hanem ebből adódóan itt is: tizenkét év alatt öt alkalommal végzett német játékos az első helyen a szavazáson, és további három alkalommal olyan, aki éppen valamelyik Bundesliga-klubban rúgta a bőrt.

A ’90-es években (Lothar Matthäus-szal kezdve) újfent sokszínűbbé vált a paletta, melyet részben az is segített, hogy 1995-től 2006-ig már a nem európai, de európai csapatokban játszó játékosokra is lehetett szavazni. A győztesek névsorában olyan neveket is találunk, mint a bolgár Sztoicskov, a libériai Weah, a cseh Nedved vagy az ukrán Sevcsenko. Az elmúlt évekig bezárólag mindössze a brazil Ronaldo tudott duplázni, de összességében elmondható, hogy a merítési kör kiszélesítése Brazíliának kedvezett, hiszen négy játékosa öt alkalommal nyert díjat.

Az Aranylabda-szavazás 2008-tól kezdve lett újfent egyhangú (Messi versus Cristiano Ronaldo), amin nem segített az sem, hogy 2007 óta elvileg már Európán kívül futballozó játékos is nyerhet – ez inkább csak szimbolikus változtatás volt, ismerve a kontinentális erőviszonyokat klubszinten. Az viszont egészen biztosan tartósító hatással volt a helyzetre, hogy 2010-től a FIFA égisze alatt zajlik az esemény (összevonva a FIFA Év Játékosa díjjal), a szavazásban pedig a szövetségi kapitányok és a csapatkapitányok is részt vesznek – innentől kezdve döntő jelentőségűvé vált a médiareprezentáció és a marketing.

Csak abban bízhatunk, hogy talán ez az egyhangúság is megtörik majd egyszer – talán éppen Neuer megválasztásával, ami tekintve, hogy kapusról van szó, több tekintetben is „szenzáció”, azaz eladható hír lenne...

Átigazolási hírek: Én Can-nak nagyon nem örülnék, ugyanúgy padozna, sem a Poolba...
szabi90 Oct 12 - 10:17

AKTUÁLIS MECCS: Teljesen abszurd ez a hozsannázós cikk, mintha nem látott volna...
Racilaci Oct 9 - 20:03

Bundesliga: Azt nem tudom, mennyire instabil a BVB. Ha a tegnapi...
Racilaci Sep 23 - 11:58

Free Joomla! template by Age Themes