Elemzés: Carlo Ancelotti öt feladata

Írta: 

Érkezése óta először Carlo Ancelotti a közvélemény kereszttűzébe került. Az előző hetek ilyen-olyan eredményei után a kritikák sem maradtak el.

Pedig csapatunk, ha kizárólag az eredményeket nézzük, nem szerepel rosszul, maximum az elmúlt néhány kiemelkedő szezonhoz képest: Ugyan 2009 óta először nem nyeri meg csoportját a Bajnokok Ligájában, de idén is izgalmak nélkül jut tovább, míg a bajnokságban lőtávolon belül áll a listavezető RB Lipcse mögött. Nem mellesleg egy trófeát már be is gyűjtött ebben a szezonban: a Szuperkupát. A többit pedig ősszel maximum elbukni lehet, megnyerni biztosan nem.

Korai tehát bármiféle ítéletet mondani Carlo Ancelotti első müncheni idénye kapcsán. A miasanrot.de szurkolói blog friss bejegyzésének közreadása azonban kellő gondolatébresztő lehet. A blog öt olyan területet választott ki, ahol még javulnia kell/lehet az Ancelotti-csapatnak.

1. Javulni a pozíciójátékban

A büntetőterületen túl más zónákat sem száll meg tisztán az Ancelotti-csapat, amivel saját magát akadályozza a labda megtartásában. Gyakran két játékos áll egymás mögött, avagy egyszerre több a vonalak mellett. Ez ellehetetleníti az átlós indításokat és megkönnyíti az ellenfél visszatámadását. Labdatartás közben a kevesebb opció kiszámíthatóbbá teszi a játékot, de mindenekelőtt a szélekre való fókuszáláshoz vezet, ami csökkenti a helyzetek kialakítását.

A Bayern több beadást eszközöl, mint bárki más a Ligában (20,1 meccsenként), támogatás hiányában különösen Alaba kényszerül erre, mérkőzésenként több, mint hatszor, ezekből 1,4 jut el a társakhoz átlagosan. Douglas Costa esetében még gyengébb a mutató: 0,6 sikeres beadás/ 90 perc. A beadások mindössze 2%-ából lesz gól. Ez elsősorban nem a szélsők kritikája, hanem a kreativitás hiányát és az ötlettelenséget jelzi: ritka az átlós passz, amiként a belső középpálya megjátszhatósága is, emiatt a középső részeken nem alakul ki fölény.

Ha kevesebb a megjátszható társ, akkor azt a ritmusváltás, az összjáték gyorsasága sínyli meg, ami miatt nem lehet majd területet nyerni: ha fegyelmezetten áll fel, csak idő kérdése, mikor szerzi meg az ellenfél a labdát. A valódi átütőerőhöz az kell, hogy újra egyszerre több társ váljon megjátszhatóvá, a gyorsabb összjáték elősegíti az ellenfél szorongatását. Ebből pedig helyzetek adódnak.

2. Ancelottinak meg kell találnia a saját megoldását a dominanciához és kontrollhoz

Úgy néz ki, hogy az abszolút dominancia időszaka lezárult a Bayernnél. A csapat Louis van Gaal megjelenése óta egy olyan filozófiát követett, mely a látványos és domináns támadófutballon alapult. De ha megnézzük a keretet: Lahm, Alonso, Martínez, Hummels – inkább lassúbb játékosok alkotják a védelmet. Eleve nehéz is lenne egy kiváráson alapuló stílust meghonosítani a klubnál.

A játékosok nincsenek hozzászokva, hogy az ellenfélnél ilyen sokat van a labda. Ancelottinak megoldást kell arra találnia, hogy jobban kontrollálja a középpályát, de mindenekelőtt el kell érnie, hogy labda nélkül is stabil legyen a csapat játéka.

3. Az ellennyomást beosztani, a védelmet stabilizálni

Labda nélkül is javítani kell a pozíciójátékot, gyakori a labdavesztésekkor, hogy a centrális tér mindössze Alonso vagy cseréje által van lefedve. Amennyiben a játékosok feladnák a folyamatos ellennyomást és jobban helyezkednének már a labdavesztést megelőzően, ez megelőzhető lenne.

Mivel Ancelotti mélyebb presszinget kér játékosaitól, mint Guardiola tette, így biztosra vehető, hogy ezen a téren változtatás nélkül is várható fejlődés, ahogyan a játékosok hozzászoknak az új rendszerhez.

4. Tedd újra naggyá Thomas Müllert!

A Müller-probléma egyben Lewandowski-probléma is. Müller nélkül a lengyelnek lényegesen többet kell dolgoznia középen, hogy teret tudjon nyitni a szélsők számára. Müller ugyan gyakran belép középre, de a 4-3-3-ban helyet vesz el egy olyan játékos elől, aki jó az egy-az-egy elleni párharcokban. Két klasszis szélső, Müller pedig Lewandowski mögött – ez segítene a csapat támadójátékán: 4-2-3-1-ben.

Ráadásul az első pont problémáján is segítene, ha Müller bejátszaná a középső területet. Ebben az esetben Lewa sem állna olyan elszigetelten. Az érthető, hogy a mester nem ülteti le Müllert a padra: neki elsősorban sikerélményre van szüksége. Ha ez megvan, akkor jelentősen segíteni tudja a támadásokat.

5. A Leverkusen elleni 15 perc, amire építeni lehet

Az edző feladata hihetetlenül nehéz: A legjobb játékosok nem mindig állnak rendelkezésre, az elvárások viszont mindig óriásiak. Érv lehet, hogy idősödik a keret, de azért nem szabad feltétel nélkül elfogadni. Erre példa a Leverkusen elleni második félidő első 15 perce. Ez az időszak bizonyította, hogy a csapat még nem jutott el a teljesítőképessége határára: ez strukturált, domináns labdabirtoklásra épülő futball volt.

Igazságtalan lenne Ancelottit a pozíciós játék alapján megítélni, nem is ezért hozták őt Münchenbe. Az ő feladata, hogy a meglévő alapokból egy sikeres átmenetet képezzen. Ehhez azonban szükséges, hogy a Leverkusen elleni jó 15 percből merítsen.

Forrás: miasanrot.de

Error: No articles to display

Átigazolási hírek: Szegény Hoffenheimet szivatjuk azért az elmúlt 1 évben. ELőször Rudy,...
szabi90 Dec 16 - 18:55

AKTUÁLIS MECCS: Jó a Müller a háznál :)
Véder Nagyúr Dec 16 - 16:08

Bundesliga: Tegnapi hir,miszerint nyärtol Nagellsmann a dortmund-näl folytatja kb 10 millio...
procee Dec 16 - 10:04

Free Joomla! template by Age Themes