Martin Demichelis a Sport1-nek adott interjút. Ennek döntő részletét, az érdekesebb részeket közöljük – beszél az edzősködésről, a korábbi edzőiről, Batista-Meierről, Arrey-Mbiről, a céljairól, a Kloséval való kapcsolatáról és arról is, hogyan jutott el az edzői hivatásig.
Arról, hogy hamarosan betölti a 40-et: Jól érzem magam és nagyszerű életem van a feleségemmel és a három gyermekemmel, nagyon jól érezzük magunkat Münchenben. A srácok ide járnak iskolába és korábban Spanyolországban is szép életünk volt. Hivatásomban pedig remek tapasztalatot gyűjtök a Bayern U19-es edzőcsapatának tagjaként.
A Münchenbe való visszatéréséről: Mindig is mondtam, hogy nagy megtiszteltetés nekem, argentinként, hogy megkaptam ezt a munkát. München a második otthonom és itt ki tudom tanulni, ami a szenvedélyem. Most sajnos szünetelnünk kell, de nagyon jó úton haladtunk. Elsők vagyunk a bajnokságban, a Youth League-ben viszont sajnos kiestünk a Dinamo Zagreb ellen. Ettől függetlenül nagyon büszke vagyok a csapatomra.
Arról, hogy Danny Schwarz-cal alkotja az edződuót: Danny szereti Pep Guardiola játékfilozófiáját, ahogyan én is. Stefan Buck és Christian Saba segédedzőinkkel tényleg nagyon jól és harmónikusan dolgozunk, s profitálunk abból, hogy ugyanaz a játékötletünk.
Az edzőiről: Nagyon hálás vagyok, hogy lehetőségem volt sok jó edző keze alatt játszani. Pellegrini irányítása alatt hét évig játszottam – ő nagyon fontos volt a karrieremben és rengeteget tanultam tőle. Az ő filozófiája nagyon hasonlított Guardioláéra, mindig dominálni akart. Magath kemény edző volt, tőle azt tanultam, hogy fegyelem nélkül nincsenek sikerek. Ottmar Hitzfeldnek remek vezetői érzéke volt, soha nem veszítette el a nyugalmát, ami egy edző számára nagyon fontos. Van Gaaltól megtanultam, hogy milyen fontos a kotroll, a passzjáték és a labda mozgatása. Abban a másfél évben, amelyben dolgoztam vele, egy gyakorlat sem volt labda nélküli. Szeretem ezt a filozófiát.
Arról, hogy Hitzfeld 2008-ban felfüggesztette őt: Játékosként temperamentumos voltam és voltak véleménybeli nézeteltéréseim az edzőimmel. De mindig csak a csapatnak akartam segíteni. Hitzfeldnél eleinte a hatoson kellett játszanom, elfogadtam. Magathnál stabil játékos voltam ezen a poszton – majd visszajött Hitzfeld és elveszítettem a kezdőtagságomat. A 2007/08-as szezon előtt úgy éreztem, hogy új kihívást szeretnék, de Rummenigge azt mondta, hogy maradnom kell – ez kifizetődött, mert Lucioval játszottam a védelemben. 2008 tavaszán viszont ismét vissza kellett térnem a hatos posztra, ekkor jött a Hitzfelddel való egyet nem értés. Viszont amikor legutóbb találkoztam vele, ölelkeztünk. Ottmar egy szuper személyiség, szeretem őt.
Oliver Batista Meierről, aki játszhat az U19-ben és az U23-ban is játszat, de a profikkal edz: Ha nálunk játszik, minden meccs előtt beszélek vele. Mondtam neki, hogy különös a profikkal edzeni, az U23-ban kimaradni és nálunk pályára lépni. A tudtára adtam, hogy példaképnek kell lennie. A buszon, az öltözőben, a meccs előtt és után. Remek hozzáállása van. Fontos, és ezt mindig is mondom a srácoknak, hogy élvezniük kell a focit. Oliver egy szuper srác és egy nagy tehetség. Fontos számomra, hogy az egész csapat remekül fejlődik. Hogy valaki feljut-e a profkhoz, azt nehéz előre megmondani, ugyanis a foci kiszámíthatatlan és 17-19 évesen még nagyon sok idő áll rendelkezésükre. A Campuson sok tehetségünk van, akik napról napra jobbak lesznek.
A 17 éves Arrey-Mbi-ről, aki már 16 évesen stabil játékos volt az U19-ben: Danny és én nagyon bízunk benne, de a kapitányunkban, Flavius Daniliucban is. Mindketten remekül játszottak együtt a védelemben. De világos, hogy Mbi a korkülönbség ellenére kiemelkedő volt, a Youth League-ban is. Ő egy nagy tehetség, aki fizikálisan is nagyon fejlett, de még mindig egy olyan srác, aki iskolába jár és még sokat kell tanulnia. A fejlődése érdekében engedni kell hibázni, ez nagyon fontos. Meggyőződésem, hogy valamikor lehetőséget kap az első csapatban is.
A 16-19 évesektől való elvásárokról: Elsősorban tiszteletet várok el tőlük. Nálam is kopogtattak már a srácok és kérdezték, hogy miért nem játszottak. Elfogadom, mert ez jelzi, hogy nem kényelmes nekik ez a helyzet. Edzőként ilyenkor érvelnem kell, miért ültek a padon vagy miért nem kerültek a keretbe. Csakúgy, ahogyan az én időmben is csinálták az edzők.
A céljairól: Csapatjátékosként azért vagyok az U19-ben, hogy tanuljak és tapasztalatot gyűjtsek. Van még időm fejlődni, de a célom, hogy egy nap profi edző legyek. Tanulni akarok, hogy valamikor készen álljak rá.
A Kloséval való kapcsolatáról: Régóta ismerjük egymást – korábban csapattársakként, most pedig trénerként is jó kapcsolatunk van. Néha különböznek az ötleteink, de néha így is kell lennie. Ő támadó volt, én védő. Ő német, én argentin vagyok. Mindketten tanulunk egymástól. Miro egy jó és intelligens ember, aki egy nap profi edző lesz.
Hogyan lett az U19-es csapat edzője: A döntés előtt a Bayern-Legends csapattagjaként utaztam meccsre. Ez egy olyan foglalkozás, amivel teljesen elégedett vagyok. Ezeknél az eseményeknél gyakran találkozom Uli Hoenesszel, Rummeniggével és Brazzoval és természetesen sokat beszélünk a labdarúgásról. Talán a beszélgetések után győztek meg arról, hogy alkalmas vagyok az edzősködésre. Az Allianz szponzorral Kínában voltam, ekkor hívott Brazzo és kérdezte meg, hogy készen állok-e erre. Azonnal igent mondtam rá. Nem is kellett gondolkodnom, mert szeretem a Mia san mia életérzést. Szeretek a Bayern-család tagja lenni.
