Bundesliga - Az indulás

Pethő András Írta: 

A Német Labdarúgó Szövetség (DFB) 1962. július 28-ai ülése a dortmundi Westfalenhalle aranytermében történelmi léptékűnek bizonyult. Hiszen ezen a napon született meg maga a Bundesliga. A DFB gyűlésén a tartományi szövetségek delegáltjai úgy határoztak, hogy az 1963/64-es szezontól útjára indítják a Bundesligát. 26 ellenszavazat ellenében 103-an voksoltak az egységes bajnokság bevezetése mellett.

Mielőtt 1963. augusztus 24-én 58 másodperccel a kezdés után a dortmundi Timo Konietzka megszerezte a Bundesliga történetének első gólját, már számos dolgos esztendőn voltak túl a német labdarúgás elöljárói. Az egységes bajnokság ötlete ugyanis már évtizedekkel korábban megszületett.

Az első ötletig 1932-ig kell visszamennünk. A DFB akkori elnöke, Felix Linnemann elképzelései szerint a legjobb csapatoknak egy egységes „birodalmi bajnokságban” kellett volna eldönteniük a német bajnoki cím sorsát. De a regionális szövetségek megtagadták az együttműködést.

A második világháborút követően Németország nyugati részén továbbra is a korábbi rendszerben, több „Oberliga” keretében szerveződött a bajnokság: az egyes ligák legjobbjai egymás között döntötték el a bajnoki cím sorsát. Az NDK területén már az 1949/50-es szezontól egységes bajnoki rendszerben zajlottak a küzdelmek.

Az új-régi rendszerrel két probléma volt. Ebben az időben már egyre több és több csapatot a profit hajtott, ez pedig kettéosztotta a csapatokat. Minden ligában volt egy-két csapat, amelyik uralta azt. Hiányzott a konkurenciaharc, ami végül oda vezetett, hogy a német csapatok nemzetközi összehasonlításban hátrányba kerültek. A spanyol, angol és olasz csapatok – tehát azok, akik ekkor már egységes bajnokságban játszottak – domináltak Európában.

Különösen Franz Kremer kardoskodott az egység mellett. Az 1. FC Köln egykori elnöke már 1949-ben beszélt a közös bajnokságról. De a DFB 1958-as frankfurti kongresszusán az újabb kísérlet is megrekedt.

Az egységes bajnokság ötlete azonban az elutasítás ellenére sem került le a napirendről, s újabb és újabb szószólói is akadtak. Kremer olyan prominens embereket nyert meg az ügy mellé, mint Sepp Herberger szövetségi kapitány avagy a későbbi DFB-elnök Hermann Neuberger. Utóbbi szerint a legjobb klubok szövetsége mind a piacot, mind a futball minőségét erősítené, Herberger pedig amiatt bírálta az akkori bajnoki rendszert, hogy egyre kevesebb a jó játékos a német válogatott látókörében. Mindezt bizonyította a korai (negyeddöntős) kiesés az 1962-es chilei VB-n.

Néhány héttel később Kremer, Neuberger és Herberger fáradozásait siker koronázta. Egyetértés született egy 16 csapatos bajnokság létrehozásáról, melyben 5-5 csapatot a déli és nyugati, 3 csapatot az északi, 2 csapatot a délnyugati csoport delegálhat, hozzájuk pedig még a berlini csoport legjobbja csatlakozik. A bajnoki teljesítmény mellett azonban gazdasági és infrastrukturális szempontokat is figyelembe vettek.

A teljesítménybeli szempontokat egy komplex pontszámítási kulccsal rangsorolták. Az 1951/52 és 1954/55 közötti bajnoki eredményeket egyszeres, az 1955/56 és 1958/59 közötti eredményeket kétszeres, az 1959/60 és 1962/63-as eredményeket pedig háromszoros szorzóval vették figyelembe. További pontok jártak a kieséses szakasz eléréséért és a kupadöntőkért. A 74 oberligás csapat közül 46 jelezte indulási szándékát az alakuló bajnokságban.

További szabály volt még, hogy egy város csak egy csapatot delegálhatott. Ez pedig épp a Bayern Münchennek nem jött jól. Mivel az 1860 München jobban szerepelt, mint a ’Bajorok’, ennek okán a Bundesliga jelenének rekordere nem vehetett részt a Bundesliga első szezonjában.

Két körben került sor a 16 csapat kilétének nyilvánosságra hozására. Első körben, 1963. január 11-én 9 (1. FC Köln, Hamburger SV, FC Schalke 04, Borussia Dortmund, Werder Bremen, Eintracht Frankfurt, Hertha BSC, 1. FC Nürnberg és 1. FC Saarbrücken), második körben, 1963.május 6-án pedig 7 csapat (Eintracht Braunschweig, Meidericher SV – ma MSV Duisburg –, 1. FC Kaiserslautern, Karlsruher SC, SC Preußen Münster, TSV 1860 München és VfB Stuttgart) kapott zöld jelzést.

Az alapítók csoportok szerint:

’Oberliga Nord’: Hamburger SV, Werder Bremen, Eintracht Braunschweig

’Oberliga West’: Schalke 04, Borussia Dortmund, 1. FC Köln, Meidericher SV, Preussen Münster

’Oberliga Südwest’: 1. FC Kaiserslautern, 1. FC Saarbrücken

’Oberliga Süd’: 1. FC Nürnberg, Eintracht Frankfurt, Karlsruher SC, 1860 München, VFB Stuttgart

’Oberliga Berlin’: Hertha BSC

 

1963. augusztus 24-én pedig útjára indult a labda. Az első forduló 8 mérkőzésére összesen 327.000 néző volt kíváncsi. A KSC elleni 4-1-es sikerrel a Meidericher SV volt a Bundesliga történetének első listavezetője. A szezon végén azonban csak a második hely jutott a duisburgi egyesületnek, hatpontos előnyének köszönhetően az 1. FC Köln lett a Bundesliga történetének első bajnoka. Az első szezon összesen 6 milliós nézőszámot produkált.

Free Joomla! template by Age Themes