×

    Figyelmeztetés

    JUser: :_load: Nem tölthető be a következő azonosítószámú felhasználó: 2140

    szerda, 23 szeptember 2015 11:23

    Taktika: Két csatárral könnyebb lett

    Written by

    Robert Lewandowski egymaga elintézte a Wolfsburgot. A Bundesliga keddi csúcsrangadójának utolsó félórája már nem hozott izgalmakat, a Bayern lendülete sokkolta a Farkasokat, ami újabb gólokhoz vezetett.

    Taktikai szempontból azonban érdekes lehet megvizsgálni a gólzuhatagig tartó időszakot illetve azt a lépést, ami a gólfesztivált megalapozta. A Spielverlagerung blog szokásos bejegyzésének összefoglalóját olvashatjátok:

    - A blog tipikus esetként mutatja be a látottakat: Pep Guardiola nem választott megfelelő hadrendet, de remekül változtatta azt meg: a Bayern a második félidőre már alkalmas volt arra, hogy kihasználja a Wolfsburg védelmének gyengeségeit.

    - Guardiola 4-3-3-ban küldte pályára játékosait, Dieter Hecking pedig egy váratlan 4-4-2-es hadrendet választott.

    - Az első félidő nem hozott szokatlant: Xabi Alonso a belső védők közé ékelődött be, őket segítve. Másfelől persze a belső védők is támadóbban léptek fel más csapatokhoz képest. Götze a balszélen kapott helyet, Bernat sűrűn támogatta hátulról. Costa oldalán elsősorban a balra való behúzást készítettük elő, Lahm gyakran belépett a belső középpályára.

    - A Bayern visszatámadva próbálta megakadályozni a wolfsburgi kontrákat. Mivel ezzel a két csatárt izolálta is, Kruse sokszor arra kényszerült, hogy a két belső védő és Alonso gyűrűjéből visszalépjen a középpályára.

    - A Bayernnél nem húzta eléggé szét a pályát a támadóharmadban, Götze és Costa is gyakran befelé mozogtak. Középen pedig különösen Thiago fogott ki rossz napot. Sem Bernat, sem Thiago nem tudta megoldani összekötő-kapocs szerepét a középpályán. A második félidőre ők már ki se jöttek.

    - Thiagónak a védekezésbe való visszazárással is problémái adódtak. Amik a Wolfsburg gyors ritmusváltásainál gondot okoztak abban, hogy a Bayern megfelelően ossza fel a védekező területet. Meglepő módon a Wolfsburg a játék bizonyos szakaszaiban majdnem 50 %-ban képes volt tartani a labdát. Ez annak is köszönhető volt, hogy a kontrák kizártsága miatt kénytelen volt elkezdeni támadást építeni.

    - A cikk kiemeli, hogy a Wolfsburg dicséretet érdemel a gyors váltásokért, de a Bayern többnyire gond nélkül hatástalanította a kontráit, összességében a Wolfsburg több párharcot nyert, de a Bayern kapuja előtti harmadban a Bayern játékosai átlagon felül nyerték meg az egy-az-egy elleni szituációkat.


    - A szerző az érvelését alátámasztva látja abban, hogy a Wolfsburg gólja sem egy konkrét kontrából vagy egy kreatív támadásból, hanem egy felszabadítást követően esett. A gólnál a Bayern védői létszámfölényben voltak, nem az idő, hanem a nem megfelelő területfelosztásból eredt a védelmi hiba.

    - Maga Guardiola sem lehetett elégedett az első félidőben: Bernatot és Thiagót lehozta, bejött Martínez és Lewandowski. A Wolfsburg első félidei játékát figyelembe véve két helyen is megbontotta hadrendjét. Alaba kikerült a balszélre, támadásban pedig két csatárra váltott, Müller csatárból árnyékékké vált. Costa és Götze helyet cseréltek. 4-4-2-es hadrend.

    - A Wolfsburg megtartotta a két csatárt, vertikálisan széthúzva a játékot. A két bajor szélső viszont horizontálisan húzta szét a támadóharmadot, Vidal agresszívabban lépett be a visszatámadásba, helyére Boateng vigyázott, de Alaba és Lahm is készek voltak belépni középre, ha kell. /A wolfsburgi letámadás a második Bayern-gólt követően majdnem eredményes is lett, ha a támadó nem csúszik el, könnyen kihasználhatott volna egy rossz passzot a Bayern 16-osa előtt/

    - A kulcsmomentumot azonban elől kell keresni. Müller az első félidőben többnyire elveszett a védők között, a Bayernnek ekkor még nem volt igazi első hulláma támadásban, próbálkozásai is többnyire csak távolról akadtak. Abból viszont volt több is.

    - A Bayern az egyenlítőtalálatnál remekül használta ki, hogy Guilavogui elől ragadt. Ő a támadások általában megnyitó Alonsóra figyelt, Boateng váratlant húzva egyből Müllerhez passzolt. A következő percekben pedig a csapat folyamatosan zúzta össze a wolfsburgiak tartását.

    - Bejött Pep húzása: azonban ez hazárdjáték is volt. A Wolfsburgnak így több helye lett volna a kontrákra.

    - A szerző szerint mindenekelőtt Müller játszott világklasszis módon a váltást követően.

    - Az első félidőben csak a középpályás letámadás működött jól a Bayernnél, a játék túlzottan függött a szélsőktől.

    - A taktikai rugalmasság sikeres volt, de kellett hozzá, hogy Robert Lewandowski egy ilyen kivételes napot fogjon ki.

    Hírek