szerda, 08 április 2020 21:18

    Átlagos fizikai adottságokkal a csúcsra, a Müller-jelenség

    Written by Huszti Gergely

    Sokszor írtunk már a Müller-jelenségről, de ezúttal egy szakember szemén keresztül vizsgáljuk meg Thomas játékát. A Neofutball egyéni képzőjének - aki  egyébként már a podcastünkben is feltűnt - Huszti Gergelynek az írását olvashatjátok:

     

    Thomas Müller az elmúlt 10 év egyik legsikeresebb játékosa. Az egyszerű bajor fiúcskaként induló játékos útja talán minden futballista álma lehetne. Felcseperedve eljutott a világ egyik legnevesebb és legsikeresebb klubja kezdőjéig, és mára klubikonná vált. Megnyerte hazája válogatottjával a világbajnokságot, társgólkirály volt a 2010-es vb-n, klubcsapatával többszörös bajnoknak és kupagyőztesnek mondhatja magát, valamint megnyerte a Bajnokok Ligáját is.


    Még lehetne sorolni kézzelfogható sikereit, azonban most azt mutatjuk be, hogyan sikerülhetett egy olyan játékosnak felérni a csúcsra, aki nem éppen a cseleiről, a frizurájáról, a gyorsaságáról vagy testi erejéről híres, és még a neve is átlagos.

    Ha nem vagy különösebben gyors vagy erős, nincs az átlag labdarúgóknál jobb labdakezelésed, akkor fiatalként mire is apellálhatnál, hogy elérd a hőn áhított álmaidat? Vágjuk is rá! Egyszerű! Gondolkodj gyorsan! Mindenkinél gyorsabban kell gondolkodnod.Ha előnyhöz akarsz jutni, akkor nem kell a leggyorsabban futnod vagy a leggyorsabban döntened, csupán a neked legkedvezőbb helyzetet kell előre megteremtened. Thomas Müller kiválóan példázza ezt a lehetőséget.

    Thomas nem véletlenül szeret árnyékékként játszani. Csatár poszton feladata volna többek között a védők mozgatása vagy hátul tartása. Ennek következtében állandóan a védők figyelme középpontjában volna. Középpályásként sokszor kerülne hozzá a labda, és mivel a játékosok nagy része állandóan a labdát figyeli, így szintén sokszor volna rajta az ellenfél figyelme.

     

    Az ő ereje viszont éppen abban rejlik, hogy a labdákat döntő többségben már csak akkor kapja meg, amikor megteremtette a számára legkedvezőbb helyzetet, melynek hatására már nem kell versenyt futnia vagy kicseleznie valakit. Nem kell párharcolnia és az erejével legyőznie az ellenfelet, és még csak nem is kell gyorsan eldöntenie, hogy mit tesz bizonyos szitukban.

     

    Müller a következő eszközöket használja erre:

    1. Abban a játékhelyzetben kapja a labdát, amikor a védő szerelési távolságon kívül esik. A szerelési távolság a védő szempontjából nagyjából 1-1,5 m, melynek során a védő át tudja alakítani a játékhelyzetet a saját kedvére, oda tud piszkálni a labdához, vagy ha versenyfutásra kerülne a sor, akkor kézzel, vagy testi kontakttal, esetleg becsúszással tudna szerelni, vagy hátráltatni tudná a támadást.

    Müller ezen technikájának következtében az esetek nagy többségében zavartalanul fel tud nézni, és ki tudja választani azt a társát, aki a legmegfelelőbb helyzetben van a góllövésre vagy gól előkészítésre. A védőtől való távolságának köszönhetően nem kell a labdához érnie folyton, hogy azt fedezze, nem kell a labdaérintések sokasága miatt lenéznie állandóan a labdára.

     


    2. Jól osztja meg a védők (védelem) figyelmét. Az alább látható képen megfigyelhetjük, hogy a védelmi vonalban úgy helyezkedik el az esetek többségében, hogy őt és a labdát egyszerre ugyanaz a védő nem láthatja. Oktatni való módon ráhelyezkedik egy védőre úgy, hogy az őt látszólag őrzi/fogja, majd azon védő mögé kéri a labdát, aki számára Müllet teljesen vagy részben láthatatlan volt.

    Természetesen a védő szempontjából nagyon nehéz helyzet teremtődik meg, hiszen egy teljesen váratlan helyzetbe kerül, észlelnie kell Müllert és nagyon gyorsan ki kell találnia egy védekezést arra a szituációra. Ez amellett, hogy a labdarúgásban rengeteg időt jelent, sokszor lehetetlen is, mert Thomas ekkorra már az esetek többségében továbbítja a labdát.

    Ezt a technikát még tetőzi azzal, hogy az ellenfél védekező harmadában úgy tud betörni a védő mögé, hogy íves futást használ. Ennek köszönhetően nem fordulhat elő az a helyzet, hogy mikor védelmi vonalat tör a mozgásával, akkor mire kapná a labdát, már lesen is volna, valamint az utolsó pillanatig tudja tartani a rejtőzködő állapotát.

     Ha a védője szeme láttára indulna be Müller, ő valószínűleg menne vele és nem fordulhatna elő az, hogy védője ellépni engedi, hiszen Müller látszólag veszélytelen az ellenfélre nézve.

     

    3. Az árnyalt mozdulatokat kifejezetten jól használja. Sok szurkoló úgy fogalmaz, hogy Müllerezést láthattunk. Valójában teljes mértékben oktatható technikát használ, melyet egyébként véletlenszerűnek is titulálhatunk. Árnyalt kifejezésmód alatt azt értjük, hogy a cselekvőtől egy teljesen más dolgot kapunk, mint amire a testbeszéde, cselekvése egyértelműen utalna. A következő képen egy befejezését láthatjuk, amely során minden jel arról árulkodik, hogy a labdát passzra szánja, a társhoz teszi, ennek ellenére mégis kapura küldi külsővel, ezzel mindenkit megtévesztve.


    Voltaképpen ezek a játékhelyzet-teremtő technikák időt és teret nyernek Thomas Müller számára, melyekben ő már előre tudja a megoldásokat. Valószínűleg ezek segítségével és nem utolsó sorban pozitív lelkiségével tudta magát a sportág nagyjai közé kinőni.

    Thomas Müller példája megmutatja, egy átlagos fiúból is lehet klubikon, ha vág az esze, és megteremti magának azokat a helyzeteket, amelyek számára a legjobbak. Na meg persze sokat mosolyog ?

     

    Huszti Gergely
    #neofutball

    Hírek