Mats Hummels, a világbajnok Bayern-nevelésű védő tavaly nyáron tért vissza a Münchenbe. Azóta a csapat kihagyhatatlan eleme. Most a Bild készített vele egy rövid interjút, amiben legfőképpen Jupp Heynckesről kérdezték, de szót ejtett a csapat jelenlegi állapotáról és idei esélyeiről is.
A tavalyi év egyik leghíresebb jelenete: a Frankfurt ellen utolsó emberként a német szerelte a kilépő Hrgotát.
Bild (B): Az ötös mezszámmal játszol. Ezt évtizedekkel ezelőtt Franz Beckenbauer viselte. Szereted, amikor hasonlítgatnak vele?
Mats Hummels (H): Mindig nagy elismerésnek fogom fel az ilyen összevetéseket. Fület gyönyörködtető, amikor ezeket hallom. Igazából csak szeretem, ha nálam van a labda és én irányíthatom. Sokan emiatt söprögetőnek vagy liberónak is gondolnak.
B: És hogyan hangzik a „modern Beckenbauer”?
H: Nem vitatkozom ezzel a becenévvel. Ahogy említettem, mindig jól esik, ha ilyen nagy szavakkal illetnek. De nem láttam az öreget sokat focizni ahhoz, hogy én is le tudjam vonni a párhuzamokat.
Hummels 2007 májusában mutatkozott be a bajoroknál, akkor 34 percet kapott az utolsó fordulóban. Egy évre rá távozott Münchenből, de tavaly visszatért nevelőegyesületéhez.
B: Heynckes külön figyel arra, hogy több szereped legyen a támadásokban és a labdakihozatalokban?
H: Igen, ezt többször elmondta és letisztázta velem. És valahol ez tetszik is nekem, hiszen szeretem, ha tevékenyen részt tudok venni a játékunkban. Mióta Jupp megérkezett, azóta sokkal nagyobb felelősséggel rendelkezem, ugyanakkor megbízhatóbb lettem labdatartásban. Mostanában más helyezkedéseket is tanulunk, valamint más posztokat is bejátszunk. Rendben érzem magam és így szerintem a csapatnak is jó.
B: Mi a titka Heynckes sikerének?
H: Fegyelem és rendezettség. És természetesen hozott egy új hangulatot is az edzésekre. Emellett Jupp elég közvetlen, elmondja a véleményét szemtől szembe, akármilyen kritika is legyen. Nekem is hosszan ecsetelte, hogy mit vár el tőlem és nem restellt belecsempészni pár bírálatot is. De így nyitottabb vagyok az edzőm felé, amit nagyszerű dolognak tartok.
B: Szerinted 72 év sok egy ilyen szakembernek?
H: Nem, nem igazán. Még tele van energiával és nagyon mozgékony. Amikor látod, hogy milyen erőbedobással végzi munkáját, talán akkor bizonyosodsz meg abban, hogy jó ember kezei alatt dolgozol.
B: Milyen lenne az ideális jövőbéli edző?
H: Juppal négy-öt taktikai megoldást játszunk rendszeresen és ő ezeket mindig tisztán átlátja – így működik. De máshonnan is meg tudom közelíteni a kérdést. Például, hogy fontos, hogy az edző német legyen. Új trénerként határozottan egy honfitársat kívánnék.
B: És a fiatalabb edzőkről mi a véleményed? Tuchel, Nagelsmann?
H: Az előbbiről most nem szeretnék nyilatkozni. Csak akkor fűzök hozzá valamit, ha igaz lesz ez a feltételezés vagy hivatalossá válik. Utóbbi mindössze két évvel idősebb mint én. De semmi sem lehetetlen.
Thomas Tuchel irányítása alatt két évig focizott a Borussia Dortmundban. Utolsó szezonjában a csapatkapitánynak járó karszalagot is viselhette.
B: Mit tapasztaltál Carlo Ancelotti személyéből?
H: Beszéltem sok kollégámmal, akik fociztak nála. Mindenki nagyon büszke volt arra, hogy az olasz irányíthatta őket és mielőtt kinevezték Carlót, hallottam többször is tőlük, hogy „soha nem fogsz hasonlót tapasztalni, mint vele, élvezd!”. Úgy gondolom, hogy a nyelv, amin beszélünk, nagyon fontos a fociban. Én inkább a németet preferálom. Ancelottinak is fontos lett volna, hogy tudjon velünk kommunikálni, de itt bukott el. Nem sikerült átültetni belénk a mondanivalóját, mert míg máshol a nyelv segítségével ez ment, addig itt egyáltalán nem.
B: És mi a helyzet most a csapattal?
H: Hát mostanában elég rosszul szereplünk a nagy európai csapatok ellen. Pár héttel ezelőtt nem gondoltam volna, hogy a bajnokság élén leszünk, de legalább ezt mondhatom. Fejlődnünk kell, hogy ne csak hazai szinten, hanem nemzetközileg is topcsapat legyünk.
B: A PSG a legnagyobb esélyes idén?
H: Egyike a favoritoknak, igen. Nem akarok így a szezon elején olyan messzire menni, hogy őket gondoljam a legesélyesebbeknek. Mellettük még mindig ott van a Real Madrid, a Barcelona és a Manchester City is.
