Elköszönő edzőlegendánk valószínűleg utolsó nyilatkozatát adta a csapat irányítójaként. A Marienplatzon legalábbis biztosan. Az fcbayern.de sajtósa kérdezett Jupp heynckestől.
Jupp, egy utolsó kitekintés a szurkolókra, az utolsó integetések, egy utolsó interjú itt az erkélyen. Hogy érzed most magad?
Nem jöttünk nagy elvárásokkal ide, hiszen a kupadöntőben elszenvedett vereség rendesen pofon vágott minket. Pont emiatt a szurkolók joggal lehetnek csalódottak. De még így is elképesztő fogadtatásban részesültünk. Nem gondoltam volna, hogy ennyien kijönnek ide a Marienplatzra. (Majd’ 15 ezren éltették a csapatot a téren). De ahogy az indulónkban szól, össze kell tartanunk, jóban és rosszban. És emellett úgy gondolom, hogy a fanatikusok egész évben odatették magukat, fantasztikusak voltak az Arenában, a Säbeneren és vendég környezetben is. Nélkülük nem lett volna meg az a bizonyos légkör a stadionokban, így pedig motiváció hiányában játszottak volna a focistáim.
Fontos, nagyszerű időszakaid voltak a klubnál. Ha visszagondolsz az elmúlt nyolc-kilenc hónapra, mi maradt meg a legjobban?
Szerintem mi, mint az edzői csapat, nekünk kellett visszalökni a gárdát a siker útjára, ha letértek arról. Amikor Peter Hermann, Hermann Gerland és én megérkeztünk, nagyon kemény feladatnak nézett ki. A csapat rossz állapotban volt, bizonytalanság uralkodott az egész keretben, nem passzolt össze a játék. Jó móka volt, de ugyanakkor nagyon húzós feladat visszatérni a siker útjára. Minden napját élveztem a tréningeknek, figyelni, hogy mi sül ki a munkámból. Abszolút élvezetes volt minden napja.
És most? Most mire tekintesz előre a leginkább?
Otthon leszek a családommal, a feleségemmel, a kutyákkal. Most már készen állok, hogy kicsit távolabb álljak ettől a munkától, csendesebb vizekre evezem. Úgy gondolom, ez elengedhetetlen, ha bele szeretnék bújni ebbe a szerepbe.
Jupp, a legjobbakat kívánjuk, köszönünk mindent, amit a Bayernnel tettél. És ezt azt hiszem mondhatom az egész sajtós stáb nevében. Megtiszteltetés volt veled dolgozni.
