Fiete Arp, a Bayern nyáron igazolt fiatal tehetsége súlyos kézsérülése és annak szinte azonnali kiújulása miatt szinte az egész őszi idényt rehabilitációval töltötte. Most, felépülése után a csapattal tart a dohai edzőtáborba és tovább ég benne a bizonyítási vágy. A Sport1-nek adott interjújában beszélt az átigazolásáról, a sérüléséről, tapasztalatairól és a jövőről is.
Megbánta-e a Bayernhez való átigazolását: Egyértelműen nem. Profiként a legjobb feltételek vannak itt és sérült játékosként sincs sehol jobb kezekben az ember. Hogy másodszorra estem rá a kezemre, arról senki nem tehet, ez csak egy nagy pech volt. De focistaként mindig bennevan a sérülés veszélye. Most viszont átvészeltem ezt a fázist és kezdhetem előről a munkát.
A sérülése időszakáról: Szerencsére eddig elkerültek a sérülések, ezért valamikor nekem is bele kellett harapnom a keserű almába. A sérülésem időpontja kedvezőtlen volt, de ezen minden fiatal játékosnak át kell esnie. Ha az ember bejárja ezt az utat, jobban segíti a jövőjét, mint árt neki, ebben biztos vagyok.
A féléves tapasztalatairól: Rengeteg volt, még ha nekem nem is volt kiemelkedő időszakom. Ami imponált, hogy itt mindenki a maximumot akarja. Mindegy, hogy 5-0-ra győzünk vagy 2-0-ra kapunk ki, a következő edzésen sem változik az alapvető hozzállás. Ez egy döntő pont a Bayernnél.
A Flickkel való kapcsolatáról: Korábban ő volt a másodedző és szoros szálat alakított ki a fiatal játékosokkal, főleg velem. Gyakran edzettem vele kettesben, amikor nem dolgozhattam a csapattal. Legutóbb világossá tette, hogy legyek nyugodt és ne helyezzek nagy nyomást magamra. Viszont követelte, hogy ha fitten visszatérek, a téli születben ismét teljes gázt adva kezdjem az elejéről a munkát. De ez természetes is.
A lehetséges játékidejéről: A keretünk lehetővé teszi, hogy a fiatal játékosoknaknak legyen annyi esélyük, amennyi korábban csak ritkán adatott meg a Bayernnél. Az ember látja, hogy sok fiatal játékos jutott már lehetőséghez és ezt ki is használták. Örülök, ha a sérült játékosok visszatérnek, de a kiesések által mindig új ajtók nyílnak.
Zirkzeeről: Hamburgban hasonló szituban voltam, amikor az első meccseimen felszabadultam játszhattam, remekül ment. Joshuával a kezdetektől nagyon jó a kapcsolatom itt Münchenben, ezért hihetetlenül örülök neki. Egyszerűen megérdemelte, mert ő egy szuper focista. Az útja motivációt jelent számomra, mert lezajlódnak bennem azok a pillanatok, amelyeket én is tapasztaltam. Örülök a csapatnak és neki, mert a góljaival hat pontot biztosított be nekünk.
A személyes céljáról: Nem igazán változtak az elvárásaim. Időközben jobban megismertem a srácokat, egyre jobban érzem magam és lassan kialakult egy bizonyos bizalom. Ez még úgy sem kopott meg, hogy távol voltam. A célom a korábbi, meg akarok dolgozni a helyemért. A reha által lehet, hogy kettőt léptem vissza, de talán pont erre volt szükségem. Ezáltal megtudtam szokni a klubot és remélem ez segít.
A Lipcséről: A legutóbbi meccseinken láthattuk, hogy ismét jelen vannak azok az apróságok, amelyekkel meccseket tudunk nyerni. Ez a korábbi hetekben hiányzott. Most újra az az FC Bayern vagyunk, akit ismernek. Ha a téli szünet után a sérült srácok visszatérnek, ismét jezést kell adnunk. Ha ez sikerül, mi vagyunk a bajnokesélyesek.
