Karl-Heinz Rummenigge a France Footballnak adott interjújában több érdekesebb témáról is beszélt – többek között a Bayern francia különítményéről, Ribéryről és egy vele kapcsolatos sztoriról, az egykori kedvenc játékosáról, a Bayern politikájáról és Kouassiról is.
A Bayern francia különítményéről: A franciák a mentalitásuk és játékstílusuk miatt jól passzolnak a Bayernhez. Az összes francia játékosunkkal elégedettek vagyunk. Egy világbajnok nemzetről beszélünk, és egyik nemzet sem nyer véletlenül VB-t. A leglátványosabb viszont a francia tehetségképzés, ez egyedülálló. A játékosok fizikálisan, technikailag és taktikailag is nagyon jól felkészültek. A 20 éves játékosoknak elképesztően érett játékuk és személyiségük van.
A Bayern franciás tradíciójáról: Büszkék vagyunk rá. Bixente Lizarazuval és Willy Sagnollal kezdődött, akik bizonyos értelemben a tradíció úttörői és a szélsőjátékunk oszlopai voltak a Bayernnél. Erős személyiséggel is rendelkeztek, amely jól passzolt a mentalitásunkhoz. Egy korszakot alkottak.
A Ribéryvel való kapcsolatáról és a vele való hosszabbításról: Uli olyan volt neki, mint a második apja. Én pedig olyan, mint a második anyja. (…) Az Uli villájában való kétórás megbeszélésünkre Franck egyedül, ügynök nélkül, de a jogászunkkal, Michael Gerlingerrel érkezett, aki tolmácsként is dolgozott. Miután Franck távozott, Gerlinger azt mondta: „Soha nem fog hosszabbítani:” Azonnal felajánlottam neki egy fogadást, hogy Franck hosszabbítani fog. Uli is arra fogadott, hogy marad. Tétként egy üveg kiemelkedő dél-francia vörösbor szolgált.
Arsene Wengerről: A 90-es évek elején közel állt ahhoz, hogy Münchenben kössön ki. Franz Beckenbauerrel és Uli Hoenesszel Nizzábaban reggeliztunk. Meg is tudtunk egyezni vele, de Arsene komikus módon visszamondta a dolgot. Az én szememben ő mindig egy remek úriember volt, aki figyelemre méltó munkát végzett az Arsenalnál.
Ouasmane Dembeléről: Amikor Dortmundban játszott, szerettem nézni a játékát. Ő volt az egyik kedvenc játékosom. Amióta Barcelonában van, sajnos az útjában álló fizikai rendellenességek feltartották a fejlődésben.
Hansi Flickről: Olyan érzésünk van vele kapcsolatban, mintha megnyertük volna a lottót. A mai fociban nem sok nagyra értékelt edző van. Nehéz olyat találni, aki tökéletesen illik a csapatához.
A Bayern átigazolási politikájáról: Mint minden klub, idén megpróbálunk mi is pénzt spórolni. A következő két év szörnyű ütemtervére való tekintettel a keretünket tehetségekkel kell bővítenünk – nem sztárokkal. A PSG-vel ellentétben nem olyan sztárokat keresünk, mint Mbappé vagy Neymar. A mi szívünkben három „SZ” szerepel: Szolidaritás, szilárdság, szeriozitás. (…) Az FC Bayern soha nem azzal a céllal igazolt le egy játékost, hogy gyengítse a konkurensét.
Kouassiról: Ami Tanguyt illeti, ő egy nagyon érdekes játékos, és volt több jövedelmező ajánlata is, főleg a Lipcsétől. Amennyire mi tudjuk, nem akarta meghosszabbítani a kalandját a PSG-vel, és amikor egy ilyen tehetség máshol képzeli el a jövőjét, logikus, hogy egy olyan klub, mint a Bayern, kifejezze az érdeklődését iránta. Hiszünk a benne rejlő potenciálban.
Az átigazolási ablak októberi zárásáról: A Bajnokok Ligája döntőjét augusztus 23-án rendezik, ezért az átigazolási periódus október 5-éig való meghosszabbítása minden klubnak további hat hetet biztosít az erősítésre. Ez egy bölcs döntés volt az UEFA-tól.
A korona következményeiről: A válság következményeit nem nyáron, hanem a következő szeonban fogjuk igazán érzékelni. A legnagyobb baj, hogy senki sem tudja, hogy melyik országban meddig kell közönség nélkül játszani. Óriási a veszteség.
A Bundesliga folytatásának fontosságáról és a francia megszakításról: Elsősorban azért volt fontos, hogy meglegyen a bajnok, illetve a Bajnokok Ligája résztvevők és a kiesők névsora. Másodsorban pedig fontos volt a TV-s pénzeket megmenteni. Szerintem Franciaországban túl korán rekesztették be a bajnokságot, ezzel pedig perekbe bonyolódhatnak. A végső döntés előtt egy kicsit türelmesebbnek kellett volna lenniük. Erős ellenzője vagyok a zöld asztalnál történő döntéseknek. Természetesen a PSG bajnok lett volna, de teljes mértékben megértem Jean-Michel Aulas barátomat, aki nagy vesztese volt ennek az idő előtti leállásnak.
