Hosszú várakozás után a klub végre bejelentette, hogy Joshua Kimmich 2025-ig meghosszabbította szerződését Münchenben. Ennek apropóján írtunk egy játékoselemzést arról, mennyire is fontos láncszeme Josh a jelenlegi bajor gépezetnek és képes lesz-e pl. Bastian Schweinsteiger nyomdokaiba lépni.
Oroszlánrész a védekezésben
Köztudott, hogy egy védekező középpályás elsődleges feladata, hogy lezárja a területeket és a passzsávokat a hátvédsor előtt. Kimmich pedig javarészt teljesítiti is ezt. A védekezés során nyújtott robotmunkájával tehát nagyban tehermentesíteni tudja a mögötte lévő 2 középhátvédet. Elsősorban azáltal, hogy folyamatosan figyeli az ellenfél játékosainak mozgását. Az alábbi momentum egy tavalyi Lipcse elleni meccsről jó példa erre: amint a képen is látható, a Lipcse a pálya jobb oldalán próbál támadást építeni, a Bayern pedig ennek megakadályozása érdekében át is tolja a védekezését az illető területre. Mindeközben Kimmich (a képen zöld nyíllal jelölve) továbbra is kitekint a másik oldalra, ahol Dani Olmo és Timo Werner is üresen marad. Amíg pedig csapattársai együttesen megtámadják a labdás játékost, ő egyedül a posztján marad és lezárja a passzsávokat, ezzel biztosítva azt, hogy a csapat biztosan visszaszerezze a játékszert.
Ha pedig esetleg a labda mégis átjut a presszingelő csapattársak között, Kimmich gyors helyzetfelismerésének és robbanékonyságának köszönhetően azonnal ott terem és ő maga támadja le a labdát kapó játékost, ezzel megkönnyítve a hátvédek munkáját, akik így a posztjukon maradhatnak és nem kell kilépniük a védelmi vonalból, esetleges üres területeket hagyva ezzel maguk mögött. Az alábbi ábrán – egy Köln elleni bajnoki még az előző idényből – az Alaba-Hernández belsővédőpárosnak 2 kölni csatárra is figyelnie kell, miközben Kimmich (a zöld körben) fedezi őket azáltal, hogy a labdás játékosra helyez nyomást, aki így a bal szélre passzol. Josh egyből észreveszi, hogy az ellenfél balhátvédje elindul besegíteni a támadásépítésbe (sárga nyíl), így a jobbhátvéd Pavard-ra 2 ember jut. Josh így rögtön kisprintel a szélre, hogy besegítsen a franciának. Halkan megjegyeznénk, hogy ez közben Coman feladata kellene legyen, aki az adott pillanatban a pálya közepén tartózkodik.
Kontratámadások elfojtása
A védekező középpályások egy másik feladatköre az ellenfél kontratámadásainak elfojtásában rejlik. Kimmich ebben szintén mestermunkát végez azáltal, hogy rendkívül jól olvassa a játékot. Az alábbi képen a Bayern épp labdát veszít a támadásépítés során és ezzel bajba kerül, mivel a gyors kölni kontra miatt nem sok idő van újraszervezni a védelmet. Ráadásul ebben az esetben nem is elől, hanem már a középpályán sikerül eladni a labdát, ami csak tovább fokozza a veszélyt, mivel egyetlen pontos indítás megbonthatja a müncheni védelmet. A legtöbb játékos ebben az esetben a labdát váró, üresen maradt játékost támadná meg szorosan (piros nyíl), Joshua viszont nem ezt teszi, hanem inkább mellé sprintel (zöld nyíl), amivel ugyanúgy megakadályozza, hogy a sárga körben lévő játékos labdát kaphasson, de egyben azt is eléri ezzel, hogy egy másik ellenfelet (narancssárga buborék) is kizár a játékból, mivel a felé tartó passzsávot is elzárja. Ezzel a gyors kontratámadást sikerül is elfojtani Kimmich gyors helyzetfelismerésének és leleményességének köszönhetően.
Hasonló jelenetsor játszódik le a Lipcse ellen is, annyi különbséggel, hogy ebben az esetben a csapat a támadóharmadban veszít labdát, így sokkal közelebb tartózkodik az ellenfél kapujához: a labdát kapó Angelino az üresen lévő Olmo-hoz (sárga körben) akar passzolni annak érdekében, hogy a Lipcse kiszabaduljon a Bayern aggresszív letámadásából. Kimmich viszont azonnali hatállyal megtámadja és nyomás alá helyezi Olmo-t, így Angelino már nem meri neki adni a labdát, így kénytelen hosszasan előre ívelni azt, ezzel pedig a bajorok gyorsan vissza is szerzik a játékszert. A végkifejlet ugyanaz: Kimmich helyzetfelismerése és leleményessége elfojtja az ellenfél kontratámadását.
Kulcsszerep a labdakihozatalban
Kimmich amellett, hogy oroszlánrészt vállal a védekezésben, a támadásépítés során is kulcsszerepet játszik. Elsősorban azáltal, hogy labdakihozatal során gyakran visszalép a középhátvédek gyűrűjébe, biztosítva a stabilabb és kontrollált támadásépítést. Ez pedig pont a 3 védős rendszer kialakításával érhető el: Kimmich visszalépésével a középhátvédek kintebb húzódhatnak a szélek felé, kihúzva a játékot. Továbbá egyértelmű, hogy három játékossal több passzolási lehetőség is áll fent, mint kettővel. Az alábbi kép jó példa erre: Kimmich visszahúzódik a Boateng-Alaba védőpáros közé, 3 védős rendszert kialakítva. Azzal pedig, hogy visszább lép, egy óriási üres területet is hagy az eredeti posztján (sárga kör), mivel az őt fogó játékos továbbra is követi őt. Josh ezt észre is veszi, így Boateng-hez passzol, aki rögtön továbbítja is a labdát a Kimmich helyére visszalépő Thiago-nak.
Van olyan eset is, amikor Kimmich a kiszámíthatatlanság érdekében nem lép vissza a középhátvédek közé, hanem a védelmi vonal előtt mozog folyamatosan, elvonva az ellenfél játékosainak figyelmét. Az alábbi esetben egy kis körívet ír le 3 kölni játékos gyűrűjében, amivel magával viszi őket annak érdekében, hogy újra egy üres terület alakuljon ki (lásd ismét sárga kör). Ez sikerül is, így Thiago ismét teljesen üresen tud labdát kapni Boateng-től.
Precíz labdakezelés és pontos indítások
A labdakihozatalok biztosítása mellett a gyors váltások is jellemzik Kimmich játékát. Joshua ugyanis olyan precíz labdakezelési képességekkel rendelkezik, hogy adott esetekben egyetlen labdaérintéssel ki tud szabadulni az ellenfél presszingjéből. Ez pedig csak elősegíti azt, hogy milyen jól olvassa a játékot. Az első példa erre egy lipcsei letámadás: Gnabry egy hosszú indítás után visszafejeli a labdát Kimmich-hez, ez azonban elég kockázatos választás, mivel Joshuához 2 lipcsei játékos is közel van és rögtön meg is támadják, hogy nyomás alá helyezzék őt. A középpályás viszont hamar észreveszi, hogy Müller teljesen üresen kéri a labdát a jobb oldalon (sárga kör) és egyetlen labdaérintéssel Thomas lábaira varázsolja a játékszert. Ezzel az egy mozdulattal Bayern ki is szabadul az ellenfél letámadásából, mi több, máris megindulhat a kapu felé.
Lahm helyett Schweinsteiger nyomában
A sors úgy hozta, hogy a korábban Philipp Lahm utódjaként beharangozott Joshua Kimmich azzal, hogy a jobbhátvéd posztról a középpályára került, játékstílusa mostmár inkább Bastian Schweinsteiger-ére hajaz. Egy éve a következőt nyilatkozta: „Amikor fiatalabb voltam, próbáltam lemásolni Bastian Schweinsteiger játékát, tetszett ugyanis a mentalitása, amivel pályára lépett, főleg a 2014-es VB-döntőben.” A játékstílus összehasonlításában temérdek közös képességet találunk a két játékos között: sokoldalú szerepkör (mélységi irányító, védekező középpályás, box-to-box középpályás, támadó középpályás), elegancia, fizikum, játéktechnika, kreativitás, vezérszerep, passzolási pontosság, játékkontroll, labdabiztosság, játéktér olvasása, gyors helyzetfelismerés, alkalmazkodóképesség, robbanékonyság és nem utolsó sorban szögletrúgó-specialista szerepkör. Jobbhátvédként ezek a képességek nem mind mutatkoztak meg Joshua esetében, így még szerencse, hogy a sors a középpályára sodorta őt. Emellett abban is biztosak vagyunk, hogy a hasonló játékstílus mellett Kimmich ugyanazzal a győztes mentalitással lép pályára minden meccsen, ahogy azt Basti is tette annó: csúszik-mászik, rombol, küzd és képes meghalni a csapatért. 26 évesen Josh-nak elengedhetetlen érdemei vannak a Bayern München közelmúltbeli sikereiben és ha csak Schweinsteiger statisztikáit vesszük (13 év, 500 meccs, 68 gól és 100 gólpassz bajor mezben) és összehasonlítjuk Kimmich-ével (jelenleg 6 év, 266 meccs, 30 gól és 73 gólpassz bajor mezben), kiderül, hogy Joshua nagyon jó úton halad affelé, hogy ő legyen a következő Fußballgott Münchenben. Remélhetőleg annyi különbséggel, hogy ő már a Bayern-ből fog visszavonulni. Nagy esély van erre…
