Elemzés

Mágnestábla: A Bochum veszélyes fegyverei

Vasárnap késő délután kedvenceink a jelenleg kieső helyen álló Bochum otthonába látogatnak a Bundesliga 3. fordulójában. Ennek apropóján vessünk egy pillantást arra, milyen veszélyes fegyverekkel rendelkezik a Ruhr-vidéki csapat, amelyek kihívást és problémát okozhatnak Nagelsmann együttese számára.

Egy örök-bochumi a csapat élén

Thomas Reis személyében jelenleg egy örök-bochumi irányítja vasárnapi ellenfelünket. A jelenleg 48 éves német vezetőedző ugyanis játékosként 1995 és 2003 között játszott a Ruhr-vidéki csapatánál, 176 alkalommal lépve pályára kék-fehér mezben. Ezt követően Reis edzőként is a Bochum kötelékében maradt, 2011-ben a női csapat élére nevezték ki, 2013 és 2015 között az U19-es utánpótlás csapat élén tevékenykedett, 2019 óta pedig a felnőtt csapatot irányítja. Amikor 2019-ben átvette a Bochum felnőtt csapatának irányítását, a gárda még csak a másodosztályban szerepelt, Reis második szezonjában (2020/21) viszont már megnyerték azt, így tavaly nyáron a Bochum – 2010 óta először – feljutottak az elsőosztályba. A legtöbb feljutó csapat az első szezonjában túl nagy elvárásokat nem tűz ki maga elé a Bundesligában, a reális cél csupán a bennmaradás, Reis együttese azonban túlszárnyalta magát, mivel a bőven bennmaradást érő 13. helyen zárta az idényt – 9 ponttal a 16. és egyben osztályozós helyen végző Hertha előtt. Emellett pedig a csodával határos módon és nekünk, Bayern szurkolóknak nagy megdöbbenésére februárban 4-2 arányban a münchenieket is legyőzték hazai pályán. Azzal viszont, hogy jelenleg átlagéletkor tekintetében a Bochum kerete  a második legidősebb a Bundesligában, kijelenthető, hogy még Thomas Reis taktikai zsenialitása és a csapat egysége ellenére is a generációváltás hiánya miatt a Bochum a közeljövőben igenis meg fog szenvedni a bennmaradásért. Ennek előjelét már most, az új szezonban láthatjuk, a kék-fehérek ugyanis az első 2 fordulóban mindkét meccsüket elveszítették a Mainz (1-2) és a Hoffenheim (2-3) ellen is, így jelenleg 17. vagyis utolsó előtti, kieső helyen állnak a bajnoki tabellán. A Bayern tehát a keretben még az ezen a héten történt sérülések ellenére is kihasználhatja jelenlegi bombaformáját illetve holnapi ellenfelének rossz szezonkezdését és a papírformát borítékolva mindhárom pontot köteles elhozni Bochumból. De láttunk már olyat februárban, hogy Dávid legyőzte Góliátot és annak érdekében, hogy ez ne történhessen meg újra, e kis áttekintő után lássuk tehát, melyek a jelenlegi Bochum veszélyes fegyverei.

Aufstieg der "Unabsteigbaren": Wie Reis den VfL Bochum wieder flott bekam - kicker

Az örök-bochumi Thomas Reis vezetőedző a másodosztály Salátástáljával

Az ellenfél számára kellemetlen „favágó-foci”

Egy futballszerető néző, ha kilátogat a stadionba vagy leül a TV képernyő elé, hogy megnézze csapata meccsét, egyértelmű, hogy látványos játékot szeretne látni kedvenceitől. Hát, a Bochum szurkolói finoman szólva sem ezt látják hétről hétre. Egy régi jó mondás szerint viszont a focit gólra játsszák, sikert így nemcsak látványos játékkal, hanem a labdarúgásban szlengként elhíresülő ún. „favágó-focival” is el lehet érni, amely nagyon kemény és szervezett hátul, eközben pedig rendkívül hatékony elől. Erre a legjobb példa a Diego Simeone által irányított Atlético Madrid – Bayern szemmel elég csak a 2015/16-os BL-elődöntőre gondolni… Thomas Reis csapata is hasonló taktikai elveket képvisel, amelynek következtében elég kellemetlen ellenfélként tud megnyilvánulni a pályán. A Bochum „favágó-fociját” a statisztikák is alátámasztják: az előző szezonban a Ruhr-vidéki csapat átlagban csupán 43%-ban birtokolta a labdát a meccseken, amely a 4. legrosszabb mutató volt a Bundesligában, továbbá meccsenként átlagban 276 passzt kötöttek össze, ezen a téren pedig a második legrosszabb statisztikát érték el az előző idényben a német élvonalban. A kevés átadást egyébként az is indokolja, hogy a Bochum a hosszú indításokat preferálja a labdakihozatal és a támadásépítés során.

Irányító szerepkörű kapus, direkt játékstílus

Thomas Reis általában 3 féle felállást – 4-3-3, 4-2-3-1 és 4-1-4-1 – variál a Bochum kezdőcsapatában, amelyeken gyakran meccs közben is változtat. Az alapelv azonban mindhárom formáció esetén ugyanaz marad: labdakihozatal során a Bochum rendre 3 védős rendszerre áll át azáltal, hogy a csapat védekező középpályása, Anthony Losilla visszahúzódik a két belső védő közé, vagy épp a kapus, Manuel Riemann – lásd az alábbi ábra –  lép feljebb és csatlakozik középhátvédekhez. Reis ezzel azt próbálja elérni, hogy csapata létszámfölényt alakítson ki a két csatárral presszingelő, illetve felvegye a harcot a három csatárral presszingelő ellenfelekkel szemben: az alábbi ábrán jól látható, hogy egy Freiburg elleni kupameccsen a bochumi kapus, a két belső védő és a védekező középpályás által formált kék négyszög mekkora ember- és területfölénybe kerül a két letámadni próbáló freiburgi csatárral szemben (rózsaszín körök). A kapus, Manuel Riemann tehát – remek lábmunkájának köszönhetően – kulcsfontosságú szerepet játszik a labdakihozatal során, továbbá bármikor könnyedén ki tudja ívelni a labdát a szélekre, sőt, veszély érkeztével csapattársai nyugodtan hátra is adhatják neki a játékszert.

A kapus kulcsfontosságú szerepet játszik a Bochum labdakihozatalában

Támadásépítés során a szélsőhátvédek eléggé konzervatívan helyezkednek, mivel ugyan kihúzódnak az oldalvonal mellé, a felezővonalat azonban nem nagyon lépik át. A balhátvéd, Danilo Soares – Riemann kapushoz hasonlóan – kulcsszereplője a csapat játékának, a brazil játékos gyorsasága és cselező készsége miatt a bochumi támadások többsége a bal oldalról érkezik.

Thomas Reis vezetőedző taktikája a direkt játékstílus tökéletes példája, taktikáját ugyanis a védelem mögé hirtelen, azonnal hatállyal beívelt labdák jellemzik, kihasználva az ellenfél védelme mögött hagyott üres területeket. Az alábbi jelenet jó példa erre: Riemann kapus egy hosszú labdát küld ki a bal szélre a balhátvéd (Stafylidis) irányába. A labda érkezése közben az egyik bochumi középpályás (Rexhbecaj) visszafelé kezd el mozogni, magával húzva az ellenfél jobbhátvédjét (Kübler). Ez azt eredményezi, hogy a bochumi balszélső (Holtmann) előtt egy hatalmas üres terület nyílik meg a támadóharmadban, ahová Stafylidis a labdát annak átvételét követően azonnali hatállyal továbbíthatja.

Direkt játékstílus a Bochum taktikájában

Agresszív, emberfogásos védekezés

Tavaly frissen feljutó csapat létére védekezés tekintetében Thomas Reis együttese az előző szezon statisztikái alapján  mindenképp stabilnak mondható, a Bochum ugyanis a 2021/22-es idényben 52 gólt kapott a Bundesligában, ezzel a 9. legjobb védelmet produkálta a német élvonalban. Érdekes módon a 2. helyen záró Dortmund is 52 kapott góllal zárta a szezont.

Annak ellenére, hogy fentebb favágó-focival jellemeztük a játékukat, a Bochum kiscsapat módjára nem feltétlen húzódik vissza a saját térfelére és védekezik 11 emberrel, hanem meglepő módon agresszíven védekezik. A statisztikák szerint az előző szezonban a Bochum az 5. legagresszívebben letámadó csapat volt a Bundesligában. Védekezésben ugyanis Thomas Reis emberfogásos presszinget alkalmaz annak érdekében, hogy semlegesítse az ellenfél hosszú kirúgásokból származó potenciális támadásainak veszélyét. Ellenféltől függetlenül a Bochum általában 4-2-3-1-es felállásban védekezik – amint azt az alábbi ábra is mutatja -, amelynek elsődleges célja az, hogy az ellenfél 6-osát, a védekező középpályást kizárja a játékból.

4-2-3-1-es felállás védekezés során a Bochum taktikájában

Az agresszív, emberfogásos presszing nemcsak az ellenfél, hanem a Bochum térfelén is folytatódik. Az alábbi képen megfigyelhető, hogy az egyik bochumi középhátvéd (Bella-Kotchap) mennyire kilép a védelmi vonalból (kék nyíl) annak érdekében, hogy labdát szerezzen, már abban a pillanatban, ahogy az ellenfél csatára megkapta a játékszert. Mindeközben csapattársai kitöltik a háta mögött hagyott üres területet.

Agresszív, emberfogásos presszing a Bochum térfelén is

Az agresszív, emberfogásos presszing célja egyébként Reis taktikájában az, hogy csapata labdavesztést követően minél hamarabb visszaszerezze a labdát akár a pálya középső területein, akár a pálya szélein – mint ahogy azt Nagelsmann is hasonlóan alkalmazza Münchenben. Ha ez a visszatámadás (angolul counter-pressing) nem vezet eredményre, a a Bochum gyakran átáll az ultra defenzív 4-5-1-es rendszerére, amellyel egy stabil védelmi blokkot próbál kialakítani. Ez az előző szezonban viszonylag sikeres taktika is volt, a statisztikákat tekintve átlagban a Bochum 2. helyen zárt a becsúszások, 3. helyen tisztázások, 4. helyen pedig a blokkolt lövések terén.

Rotáció a támadóharmadban

Ahogy azt már fentebb említettük, a Bochum-ot egy rendkívül direkt játékstílus jellemzi, az ellenfél tizenhatosába beívelt hosszú labdák révén. Ezen direkt játékstílus miatt a csapat helyzetkialakítása kvázi egyetlen labdából megtörténik. Emellett viszont Thomas Reis együttesének támadójátékát a támadóharmadban megfigyelhető rotáció is jellemzi, amely abban nyilvánul meg, hogy a játékosok folyamatosan posztokat cserélnek egymás közt. Ez a rotáció szélső hátvéd, a 8-as (box-to-box) középpályás és a szélső játékos között történik. Az alábbi jelenet jó példa erre: a szélsőhátvéd teljesen az oldalvonal mellé húzódik ki, fenntartva a szélekre kihúzott játékot, miközben a 8-as középpályás és a szélső a félterületen (Half-space) helyezkedik el, egymáshoz képest vertikális vonalban. A szélső helyezkedése kulcsfontosságú, mivel mozgásával magával viszi az ellenfél egyik középhátvédjét – lásd az alábbi ábrán – üres területeket nyitva meg csapattársai számára.

Rotáció a bochumi szélsőhátvéd, 8-as (box-to-box) és szélső között

A direkt játékstílus miatt hosszú labdák okán Reis csapatának szüksége van egy olyan játékosra, aki remek technikával és kemény fizikummal meg tudja tartani a felívelt labdákat. Ez elsősorban az 1,92 m magas középcsatár, Sebastian Polter feladata. Az alábbi képen észrevehető, hogy Polter a kirúgások és a hosszú indítások során rendre visszább lép a labda átvétele és megtartása érdekében. Ez azt eredményezi, hogy a helyén üres terület marad, ahová a szélsők azonnal besprintelhetnek (rózsaszín nyilak), Polter pedig a labdaátvételt követően rögtön indíthatja őket. Ugyan itt más kontextusban, de kvázi hasonló módon ebben az esetben az elv ismét az ellenfél védelmi tengelyének fellazítása a védelem mögé besprintelt játékosok illetve belőtt labdák révén.

Csatár által átvett labdák, védelem mögé besprintelő szélsők

Összegzés

Direkt játékstílus, kicsit nagyon megfűszerezve hosszú, védelem mögé beívelt labdákkal, az ellenfél számára kellemetlen „favágó-focival”, egy irányító szerepkörű kapussal, egy agresszív, emberfogásos védekezéssel, valamint a támadóharmadra jellemző rotációval: kvázi így lehetne összefoglalni a jelenlegi Bochum veszélyes fegyvereit, amely azért nem fog csak úgy hátradőlni és magára engedni kedvenceinket vasárnap késő délután. Nagelsmann taktikai zsenialitásával, a jelenlegi bajor formával, egy stabil védelemmel illetve egy hatékony és kiszámíthatatlan támadójátékkal azonban készpénznek vesszük, hogy ez a kihívás is sikerrel vehető.

 

Hozzászólnék

Szólj hozzá!

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

To Top