elemzés

Mágnestábla: Az Inter veszélyes fegyverei és gyenge pontjai

Szerda este kedvenceink megkezdik menetelésüket a 2022/23-as Bajnokok Ligája szezonban. Nem is akármilyen nyitómérkőzéssel a C csoportban, hiszen az első állomás Milánó lesz, ahol az Inter látja vendégül  a bajorokat a Giuseppe Meazza stadionban. Ennek apropóján vessünk egy pillantást arra, milyen veszélyes fegyverekkel rendelkezik a kék-fekete milánói csapat, amelyek kihívást és problémát okozhatnak Nagelsmann számára.

Újra a régi sikerek útján?

Ha ugyan nem jó szívvel, de bizonyára minden Bayern-szurkoló emlékszik 2010-es BL-döntőre, amikor az Inter a madridi Santiago Bernabéu stadionban Milito duplájának köszönhetően 2-0-ra legyőzte a Bayern-t, elhappolva a patinás serleget kedvenceink elől. Abban az idényben José Mourinho vezetésével a Nerazurri (magyarul: „Fekete-kékek”) a BL mellett az olasz bajnokságot és az Olasz-Kupát is elhódította, vagyis ezzel a teljesítménnyel az Inter lett az első – és ezidáig egyetlen – olyan olasz csapat, amely triplázni tudott egy szezonban.

Azóta eltelt 12 év, ez pedig egy rendkívül nehéz időszak volt a milánói klub számára, sok trófeával ugyanis nem lettek gazdagabbak a 2010-es diadal óta. Edzők jöttek és mentek a Giuseppe Meazza-ban, többségük azonban nem nagyon tudott maradandót alkotni. Az Inter így egy erős középcsapattá zsugorodott, amely nemhogy a nemzetközi porondon, de még Olaszországban sem tudott labdába rúgni a sikerekért. Egészen 2021-ig, amikor is Antonio Conte irányítása alatt az Inter újra bajnoki címet ünnepelhetett. A régóta várt siker ellenére Conte tavaly nyáron távozott a klubtól, helyére pedig a Lazio korábbi trénere és a korábbi 2006-os világbajnok, valamint kétszeres BL-győztes csatár, Filippo Inzaghi testvére, Simone Inzaghi érkezett. Első szezonjában Inzaghi rögtön jól debütált Milánóban, januárban ugyanis előbb Olasz-Szuperkupa, majd májusban Olasz-Kupa sikerig vezette új csapatát, mindkét alkalommal a Juventus-t legyőzve. A bajnoki címét viszont nem tudta megvédeni az Inter, ezúttal be kellett érniük a 2. hellyel – mindössze 2 ponttal lemaradva a rivális AC Milan mögött. Az idei szezonban 5 forduló után viszont jelenleg csak a 6. helyen állnak a Serie A-ban – a hétvégén épp a milánói derbit veszítették el 3-2 arányban . A 2020/21-es bajnoki cím illetve a 2022-es Olasz-Superkupa győzelem és Olasz-Kupa siker révén viszont kijelenthető, hogy az Inter ismét visszakerült az olasz liga elitjébe. A Juventus jelenlegi vergődésével és a két milánói klub újbóli megerősödésével így még az is elképzelhető, hogy rövid időn belül újra Milánó fogja képviselni Olaszországot a nemzetközi porondon. E kis áttekintő után lássuk tehát, melyek a jelenlegi Inter veszélyes fegyverei, amelyekkel akár még a BL-ben is meglepetést okozhatnak idén.

Inter win Coppa Italia 2021/22: award ceremony | Inter.it

Ünneplés a 2022-es Olasz-Kupa győzelem után

 

Mély és minőségi keret

Amint az az alábbi ábrán is látható, az Inter jelenleg egy elég mély és minőségi, 25 fős kerettel rendelkezik, amelyben több nagy név is található – Handanovic, de Vrij, Skriniar, Brozovic, Barella, Calhanoglu, Mkhitaryan, Lukaku vagy épp Lautaro Martínez személyében. Ennek köszönhetően Simone Inzaghi számára bőven van lehetőség meríteni a keretből ahhoz, hogy érvényesíteni tudja 3-5-2-es felállását Milánóban.

Az Inter 2022/23-as kerete

Az Inter kapujában már 10 éve az a Samir Handanovic áll, aki 38 (!) évesen is még mindig a világ legjobb kapusai  közé tartozik. Az viszont kijelenthető, hogy a jövőre nézve a szlovén hálóőrre már nem nagyon lehet alapozni Milánóban. Ennek okán érkezett ingyen az Ajax-tól idény nyáron a 26 éves kameruni kapus, André Onana, akit ez alapján egyértelműen Handanovic utódjaként képzelnek el a csapatban. Kapus poszton tehát a stabil jelen és jövő is biztosítva van az Inter-nél.

A védelemben nem történt szembetűnő változás az előző szezonhoz képest, mivel a 3 védős rendszer tengelyét továbbra is a Skriniar-de Vrij-Bastoni trió alkotja, amelyben Skriniar kínálja a világklasszis, de Vrij a tapasztalt, Bastoni pedig a fiatal és ígéretes védő szerepkörét. Annak érdekében, hogy Inzaghi 3-5-2-es formációja remekül kivitelezhető legyen, az Inter még tavaly nyáron két szárnyvédőt is igazolt, a jobb oldalra Denzel Dumfries, a bal oldalra pedig Robin Gosens személyében, akik az előző idényben a rendszer kulcsjátékosaiként teljes mértékben bebetonozták magukat a kezdőcsapatba.

A védelem tengelyéhez hasonlóan a középpályán sem volt szükség változtatnia Inzaghi-nak, a Barella-Brozovic-Calhanoglu hármas ugyanis remek szezont futott tavaly, stabilitást és egyben kreativitást is hozva az Inter középpályájára. Az egyetlen új középpályás igazolás Henrik Mkhitaryan volt idén nyáron, a 33 éves örmény játékos ingyen érkezett a Rómától, minőségmélyítést idézve elő a kispadon is.

Ami a támadóharmadát illeti, az Inter csatárpárosát tavaly a Joaquín Correa-Lautaro Martínez duó alkotta, akik argentín honfitársak lévén a remek összhangnak köszönhetően már az előző szezonban is brillíroztak, 31 gólt és 6 gólpasszt ötvözve. Többek között ennek is tulajdonítható, hogy a Nerazurri a 2021/22-es bajnoki idényben 38 meccsen 84 (!) gólt szerzett, ez a legtöbb volt a Serie A-ban, 7 góllal megelőzve a második legtöbb gólt szerző Lazio csapatát. Emiatt az Inter idény nyáron véglegesítette Correa átigazolását. Az 28 éves argentín csatár ugyanis az előző szezonban még csak kölcsönben szerepelt a kék-feketéknél, idén nyáron viszont már közel 24 millió euró ellenében végleg leigazolták őt a Lazio-tól. Mivel azonban Correa az előző idényben csak 6 gólig jutott, Lautaro egy esetleges sérülése miatt szükség volt egy másik befejező csatárra is. Így tért vissza – csak kölcsönben – Milánóba idén nyáron egy Chelsea-nél elpazarolt év után Lukaku, aki tavaly finoman szólva sem élete formáját nyújtotta a londoniaknál. A belga csatárnak a 2020/21-es szezonban viszont elengedhetetlen érdemei voltak az Inter bajnoki címig vezető sikereiben, így Inzaghi ha újra formába tudja lendíteni őt, Romelu minden bizonnyal ismét Lautaro társa lehet a csatársorban. Mindemellett pedig ott van még a keretben Edin Dzeko is, aki tavaly nyáron majdnem ingyen érkezett a Romától. A Lautaro-Lukaku-Correa-Dzeko négyes tehát elég erősnek tűnik és teljesen mértékben lefedi a kétcsatáros rendszer igényeit a világklasszis kezdő- és a minőségi cserejátékosok terén is.

Összességében tehát az Inter egy remek kerettel rendelkezik, amelynek akár még a BL-ben is lehet keresnivalója idén.

Az Inter jelenlegi kezdőcsapata

Megfontolt, higgadt labdakihozatal

Támadásépítés tekintetében Inzaghi irányítása alatt az Inter többféle felállást is alkalmaz. Az alapfelállás természetesen az olasz tréner érkezése óta előszeretettel használt 3-5-2-es formáció, amely során a szárnyvédők – Dumfries és Gosens – egészen a felezővonalig húzódnak fel annak érdekében, hogy ezáltal területeket nyissanak meg a középpályások számára.

Amint az alábbi kép is mutatja, az Inter általában hátulról, rövid passzokkal kezdi a labdakihozatalt, amelyben így nagy szerep jut Handanovic kapusnak is. Mivel azonban a veterán szlovén hálóőrnek nem a legjobb a lábmunkája, a Nerazurri a jövőre tekintve ezért is igazolhatta le idén nyáron utódjaként a labdabiztos André Onana-t az Ajax-tól. Labdakihozatal során tehát a fentebb említett a 3-5-2-es rendszer gyakran 4-2-1-3-as hadrenddé alakul át azáltal, hogy az egyik belső védő – jelen esetben Bastoni – kihúzódik a szélre, szélsőhátvéd szerepkört véve  fel. A szélre kihúzott játék és a felhúzódó szélsőhátvédek/szárnyvédők miatt így a középpályások számára óriási területen nyílik meg, ahová könnyen vissza tudnak húzódni labdát kérni. Ezt elsősorban a csapat mélységi irányítója, Marcelo Brozovic használja ki, visszalépve a Skriniar-de Vrij duó közé. Ezt a statisztikák is alátámasztják: az első két forduló után a horvát középpályás a 4. helyen állt a Serie A-ban a legtöbb sikeres passz terén – az első két helyen egyébként de Vrij és Skriniar szerepel ebben a tekintetben. Ebből is kitűnik, hogy az Inter egy rendkívül megfontolt, higgadt passzjátékra alapozza a labdakihozatalát.

Az Inter felállást változtat labdakihozatal során

Gyér középpálya – komoly problémafaktor

A támadásépítés előrehaladott szakaszában az Inter ismét visszaáll 3 védős felállásra, Brozovic játékát viszont általában csak az egyik belső középpályás támogatja. Az alábbi ábra jól szemlélteti ezt: a Lecce elleni bajnoki meccs 49. percében az Inter hátulról építkezik, miközben Brozovic ezúttal nem húzódik vissza a védelem közé labdát kérni, hanem eredeti posztján marad. Mellette azonban csak az egyik belső középpályás tartózkodik Calhanoglu személyében, Barella ugyanis előrehúzódik a támadósorba. Emiatt az Inter emberhátrányba kerül a középpályán: a kiemelt négyzetben jól látható hogy a Brozovic-Calhanoglu párosra 4 játékos is jut az ellenfél részéről. Ez pedig komoly problémafaktor, mivel a gyér középpálya miatt könnyen fenáll a veszélye egy esetleges labdavesztésnek, amelyből az ellenfél azonnali hatállyal kontratámadást kezdeményezhet.

A gyér középpálya gyakori labdavesztést generálhat

Magasan helyezkedő szárnyvédők, passzbiztos belső védők

A gyér középpálya okozta problémaforrást az Inter a szárnyvédői révén próbálja kompenzálni, akik a 3 védős rendszer kulcsjátékosaiként helyezkedésükkel nemcsak a labdakihozatal során, hanem a támadásépítés előrehaladott szakaszában is üres területeket tudnak megnyitni a középpályások számára. Ehhez azonban szükség van a középhátvédek remek passzjátékára is, akik kihúzhatják a játékot a szélekre vagy ezeket az üres területeket észrevéve hosszú indításaikkal a passzsávokban eljuttathatják a labdát csapattársaikhoz. Az alábbi képen épp Bastoni teszi mindezt egy Villareal elleni felkészülési meccsen. A Skriniar-de Vrij-Bastoni védőhármas összes tagja rendelkezik egyébként ilyen passzolási képességekkel. Ezt a statisztikák is bizonyítják: az idei szezon eddigi első két bajnoki meccsén összesen 8 pontos hosszú indítást is megejtettek a Serie A-ban.

Az Inter a szárnyvédői révén gyakran kihúzza játékát a szélekre

Védelem mögé beívelt labdák

Az Inter az idei bajnoki szezonban szezonban 5 forduló után már 11 rúgott gólnál jár, amely tökéletesen jellemzi a milánói csapat gólerősségét. Góljaik többsége elsősorban a védelem mögé beívelt labdákból érkezett. A Spezia elleni 3-0-ás győzelem tökéletes példa erre. Az alábbi jelenetsor az első találat kimenetelét ábrázolja: a 35. percben a jobb oldali belső középpályás, Barella a oldalvonal közelébe kihúzódva teljesen üresen kap labdát, majd egy rövid sprint után azonnal beíveli a labdát az ellenfél védelme mögé (1. ábra). Erre a labdára besprintelve Lukaku érkezik, aki átvétel helyett nagyon okosan tovább csúsztatja a játékszert csatártársa, Lautaro Martínez felé (2. ábra). Lautaro erre reagálva le is rázza az emberét (3. ábra) és kapásból gyönyörű gólt lő a jobb alsó sarokba (4. ábra). Az előző szezonban egyébként az argentín csatár volt a csapat házi gólkirálya 21 találattal, emellett pedig a legtöbb kapuralövést is ő jegyezte a Serie A 2021/22-es kiírásában. Idén ezt még inkább elősegítheti a Lukaku-val való tökéletes összhangja a támadóharmadban, amelyre ez a Spezia elleni gól is jó példa.

Az Inter védelem mögé beívelt labdából szerez gólt

Hasonló jelenet játszódik le ugyanezen a meccsen a harmadik gólnál is. A hajrában Inzaghi lecserélte a Lukaku-Lautaro kezdő csatárpárost és beküldte a Correa-Dzeko csere támadóduót. A taktika azonban semmit sem változott: Barella ugyanúgy üresen kap labdát a felezővonalnál, magasan előreívelt labdájára (kék nyíl) ezúttal Dzeko érkezik (kék négyszög), aki a tizenhatoson belülre tör, majd gyönyörűen lekészíti a játékszert Correa-nak, az argentín csatár így góllal fejezi be az akciót.

Barella újabb beívelt labdája ismét góllal zárul

Erőltetett szélső játék, sok beadással

Az Inter azonban nemcsak a középpályáról az ellenfél védelme mögé beívelt labdákkal tud veszélyt generálni, hanem a szélről érkező beadásokkal is. Az alábbi jelenetsor jól szemlélteti ezt. A Lecce elleni szezonnyitó 2. percében járunk, amikor Brozovic a kezdőkörből a bal oldal felé tereli a támadásépítést, Dimarco-hoz passzolva (1. ábra). Dimarco a labdaátvételt követően a szélső játékot erőltetve azonnal a bal oldali szárnyvédő, Gosens felé továbbítja a labdát (2. ábra) Észrevehető, hogy közben a másik szélen a jobb oldali szárnyvédő, Darmian is mennyire előhúzódik, csatlakozva a támadáshoz (2. ábra). Gosens egy gyors sprint levágása után nem lódul meg a tizenhatosig, hanem jóval korábban beadja a labdát középre, Lukaku irányába (3. ábra). Gosens középre ívelt labdája végül a tizenhatos túlsó sarkán köt ki, amelyre az előrehúzódó Darmian érkezik, aki vissza is fejeli a labdát középre, majd erre sprintel rá Lukaku és egy védhetetlen fejesgólt szerez (4. ábra).

Erőltetett szélső játék és folyamatos beadások az Inter taktikájában

Agresszív, emberfogásos presszing kimaxolva

Érkezése óta Inzaghi sokat változtatott a Conte által korábban alkalmazott taktikán, ez pedig a védekezésben is meglátszik. Egyedüliként talán Lukaku szerepköre nem változott, aki Inzaghi taktikájában is a kapus illetve a középhátvédek felé visszaadott passzsávok elzárásáért felelős. Az edzőváltás óta azonban az Inter sokkal agresszívebben és magasabban presszingel. Ez elsősorban embeforgásos letámadásban nyilvánul meg, amelynek az a célja, hogy a labdás játékos nyomás hatására hibázzon és labdát veszítsen vagy arra kényszerüljön, hogy hosszan előreívelje a játékszert, amelyet aztán az Inter magas és erős fizikumú belső védői visszaszerezzenek. Az alábbi ábra remekül érzékelteti az Inter agresszív, emberfogásos presszingjét: a Spezia elleni bajnoki 17. percében 6 milánói játékos is az ellenfél térfelén tartózkodik, de nem zonálisan védekeznek, hanem mindenki a saját emberének közelében marad (fehér vonalak).

Agresszív, emberfogásos presszing az Inter taktikájában

Az agresszív, emberfogásos presszing a középpályán is megmarad az Inter védekezésben, amelynek ezúttal az a célja, hogy létszámfölényt alakítson ki a labdás játékos környékén. Az előző jelenet folytatásaként a Spezia a jobb oldalon próbál támadást építeni, az Inter azonban erre reagálva azonnal kitolja a védekezését arra az oldalra (kék sáv). Megfigyelhető, hogy minden fehér mezes játékos közelében ott van egy kék-fekete mezes milánói, akik kompaktan, egymást segítve közösen fojtják el az ellenfél támadásépítését. Mivel pedig a szárnyvédők magasan védekeznek, esetleges labdaszerzést követően a Nerazzurri azonnal megindíthatja a kontratámadást a széleken, amelyre a Lukaku-Lautaro csatárpáros érkezhet középen. Az Inter emiatt egyébként viszonylag sok gólt szerez kontrákból.

Az agresszív, emberfogásos presszing a középpályán is folytatódik

Szervezett, de sebezhető védelem

Az alábbi képen észrevehető, hogy a védelemben már megszűnik az agresszív, emberfogásos presszing, az Inter ugyanis a szárnyvédők visszahúzódása révén 5 védős rendszerre áll át, 5-3-2-es formációt kialakítva. Az 5 hátvéd általában egyvonalban, egymáshoz közel helyezkedik, miközben a középpályás trió egy V alakzatot vesz fel, ahol a mélységi irányító, Brozovic van hátrébb, a két box-to-box középpályás, Barella és Calhanoglu pedig előrébb. Az is szembetűnő lehet, hogy a Lukaku-Lautaro csatárpáros nem nagyon segít vissza a védekezésben, hanem inkább elől maradnak annak érdekében, hogy labdaszerzés esetén azonnali hatállyal meg tudjanak indulni előre egy esetleges kontratámadás során.

5-3-2-es, kompakt felállás az Inter védekezésében

Az Inter védelme az egyik a legstabilabb volt az előző szezonban. Ezt a statisztikák is megerősítik: a 2021/22-es idényben mindössze 32 gólt kaptak (ez meccsenként átlagban kevesebb, mint 1 kapott gól) a Serie A-ban, amely a 3. legjobb mutató volt a Milan és a Napoli (31 kapott gól) mögött. Emellett meccsenként átlagban csak 9 lövés érkezett a kapujukra, amely szintén a 3. legjobb mutató volt a bajnokságban tavaly a Fiorentina és a Roma mögött. Idén viszont úgy néz ki, hogy már nem annyira ütőképes a védelmük, 5 forduló után ugyanis a 6. helyen állva már 8 (!) kapott gólnál járnak, ennél több gólt eddig a Serie A-ban csak az alsóházban szereplő csapatok, a Verona, a Spezia, a Sampdoria, a Cremonese (mind 9 kapott gól) és a Monza (11 kapott gól) kaptak. Összehasonlításképpen pl. a Roma mindössze 1, a Juventus és az Atalanta pedig csak 2 gólt kapott 5 bajnoki meccs alatt.

Összegzés

Mély és minőségi keret kicsit nagyon megfűszerezve egy megfontolt, higgadt labdakihozatallal, egy komoly problémafaktort generáló gyér középpályával, magasan helyezkedő szárnyvédőkkel, passzbiztos belső védőkkel, védelem mögé beívelt labdákkal, egy erőltetett szélső játékkal, sok beadással, egy agresszív, emberfogásos presszinggel, gyors és hatékony kontratámadásokkal illetve egy szervezett, de sebezhető védelemmel: kvázi így lehetne összefoglalni a jelenlegi Inter veszélyes fegyvereit és gyenge pontjait, amely alapján egy nagyon érdekes és izgalmas BL-nyitányra számíthatunk holnap este. Az elemzés alapján erősségei révén a milánói klub egy rendkívül kellemetlen ellenfélként nyilvánulhat meg támadásban, gyenge pontjai miatt viszont könnyen átjátszható lehet a védelme. Ez alapján gólgazdag párharcra számítunk. Nagelsmann taktikai zsenialitásának és a bajor mentalitásnak köszönhetően azonban készpénznek vesszük, hogy ez a kihívás is sikerrel vehető.

Hozzászólnék

Szólj hozzá!

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

To Top