elemzés

Mágnestábla: Inter-Bayern (0:2) taktikai elemzés

Várakozásainknak eleget téve magabiztos győzelmet arattak kedvenceink Milánóban a 2022/23-as BL-csoportkör 1. fordulójában. De elemezzük is ki, hogyan sikerült mindez.

Mély milánói védekezés, könnyed müncheni labdakihozatal

Az Inter a kezdőrúgást követően elég defenzíven lépett pályára, a milánóiak ugyanis védekezés során a 3-5-2-es alapfelállásról 5-3-2-es formációra álltak át azáltal, hogy a két szárnyvédőjük – Dumfries és Gosens – teljesen visszahúzódtak a védelmi vonalba. Inzaghi csapata emiatt nem alkalmazott agresszív letámadást a mérkőzés elején, a Bayern ennek köszönhetően játszi könnyedséggel hozhatta ki a labdát a saját térfeléről az új, de már megszokottá válló 4-2-2-2-es rendszerével – ahogy azt az alábbi ábra is mutatja.

Könnyed müncheni labdakihozatal a 4-2-2-2-es rendszerben

Az ellenfél játékstílusához alkalmazkodó bajor taktika

Nagelsmann taktikai zsenialitásának egyik kulcsa azonban az, hogy taktikai flexibilitásával tökéletesen tud alkalmazkodni az ellenfél játékstílusához. Nem történt ez másképp az Inter ellen sem. Az alábbi képen jól látható, ahogy támadásépítés során a Bayern a 4-2-2-2-es alapfelállásról egy 3-1-3-3-as formációra állt át. Pavard visszahúzódott a de Ligt-Hernández belső védő páros mellé, 3 védős rendszert kialakítva ezáltal. A védelem előtt Kimmich egyedüli szűrőként és mélységi irányítóként játszott. Kimmich előtt egy Sabitzer-Müller-Sané hármas alakult ki középen, mivel Sabitzer feljebb lépett a középpályáról, Müller visszalépett a csatársorból, Sané pedig beljebb húzódott a bal szélről. Elől így egy Coman-Mané-Davies támadótrió formálódott, Coman tehát Sané-val ellentétben maradt a szélen, Davies pedig szokásához híven rendkívül támadó szellemben lépett pályára, kvázi balszélsőként játszva. Nagelsmann ezzel a taktikával azt érte el, hogy létszámfölényt alakított ki a védelemben labdakihozatal során – a Pavard-de Ligt-Hernández trióra ugyanis csak a Dzeko-Lautaro Martínez páros jutott -, ezzel egyidőben pedig a középpályán is, mivel a Mkhytarian-Brozovic-Calhanogliu milánói trióra 4 müncheni játékos – a Kimmich, Sabitzer, Müller, Sané kvartett – jutott.

3-1-3-3-as hadrendváltás támadásépítés során

Az alábbi képen ez a 3-1-3-3 élesben is megfigyelhető. A Bayern ezzel az ellenfél taktikájához alkalmazkodó felállás módosítással egyértelműen fogást talált az Inter szervezett és kompakt védekezésén. Ezt jelezte Sané 25. percben szerzett vezető gólja is, ahol Kimmich teljesen üresen kapott labdát a középpályán és senkitől nem zavartatva bőven volt ideje felnézni, majd észrevenni azt a védelem mögött lévő üres területet, ahová csapattársa, Leroy besprintelt.

3-1-3-3-as felállás élesben

Milánói presszing több alkalommal is kijátszva

A gólt követően azonban az Inter rájött arra, hogy Nagelsmann taktikai módosítása miatt Kimmich teljesen zavartalanul irányíthatja a Bayern támadójátékát a középpályáról. Erre reagálva Inzaghi csapata is taktikát váltott: a milánóiak kétcsatáros rendszerből az egyik támadó – általában Lautaro Martínez – visszább lépett annak érdekében, hogy Kimmich-re ráálljon és kizárja őt a játékból. A kétcsatáros rendszer azonban fennmaradt azáltal, hogy az egyik belső középpályás – Mkhitaryan vagy Calhanoglu – csatlakozott Dzeko mellé a presszing során annak függvényében, hogy a Bayern melyik oldalon próbált támadást építeni (az alábbi ábrán bal oldalon, így Mkhitaryan teszi mindezt). Időnként ez a húzás hatékonynak is bizonyult, mivel az Inter sokkal inkább megnehezítette a Bayern labdakihozatalát.

Emberfogásos milánói presszing a Bayern térfelén

Azzal viszont, hogy a Mkhitaryan-Calhanoglu párosból az egyik aktívan besegített a letámadásban és előrehúzódott eredeti posztjáról, a Bayern még nagyobb létszámfölénybe került a középpályán, hiszen ezáltal egy müncheni játékos – az alábbi képen épp Sabitzer – mindig üresen maradt, akit a belső védők – az alábbi képen épp de Ligt – hosszú labdákkal tudtak megjátszani.

A Bayern még nagyobb létszámfölénybe kerül a középpályán

Erre reagálva Inzaghi a szünetben ismét módosított az Inter letámadási taktikáján. A második félidőben ugyanis a belső középpályások – Mkhitaryan és Calhanoglu – már nem presszingeltek agresszíven, hanem eredeti posztjukon maradtak. Ehelyett Lautaro Martínez lépett újra előre Dzeko mellé, kialakítva az eredeti kétcsatáros rendszert, csak épp más felfogásban: a két támadó ugyanis sokkal közelebb helyezkedett egymás mellett letámadás során, amelynek célja az volt, hogy ketten közösen zárják el a passzsávot a belső védők – de Ligt és Hernández – illetve Kimmich között. A Bayern így kénytelen volt a széleken megoldani a labdakihozatalt. Az Inter azonban erre is reagált, mivel a Lautaro és Dzeko kitolták a védekezésüket a szélre – az alábbi ábrán épp a jobb oldalra a labdás Hernández miatt -, folyamatos nyomás alatt tartva a bajorok labdakihozatalát.

Az Inter próbálja a szélekre szorítani a Bayern labdakihozatalát

Szélsők hiányában viszont hosszútávon ez a presszing sem volt hatékony, mivel a Bayern ezen a téren is létszámfölényben volt, Lautaro számára ugyanis egyszerre két ember jutott. A jelenet során ugyanis Dzeko hiába próbál nyomást helyezni a labdás Hernández-re, mindeközben Lautaro – ahellyett hogy elzárná a passzsávot Kimmich elől – inkább a visszaapaszt megakadályozva de Ligt-et támadja meg, így viszont Hernández könnyedén meg tudja játszani az ismét üresen maradó Kimmich-et. A Bayern tehát ismét egyetlen passzból tökéletesen kijátszotta az Inter agresszív presszingjét.

A Bayern egyetlen passzból kijátssza az Inter presszingjét

Mély milánói védekezés kihasználva

Nagelsmann a taktikai zsenialitásának köszönhetően kedvenceink a presszing kijátszása mellett az Inter 5 védős rendszeréből is hasznot húztak. Ahogy azt már fentebb is említettük, a milánói csapat szárnyvédői – Dumfries és Gosens – védekezés során teljesen visszahúzódtak a 3 belső védővel egy vonalba. Emiatt hazai szélsők hiányában a Bayern előtt hatalmas üres területek adódtak a széleken, amelyet Nagelsmann csapata elsősorban a jobb oldalon használt ki, Davies ugyanis a bal szélen folyamatosan elől tartózkodott. Ezen taktika kulcsfigurája tehát Pavard volt, aki időnként kilépett a támadásépítés során formált 3 védős hadrendből. Az alábbi kép ezt jól ábrázolja illetve azt is, hogy ilyenkor Sabitzer is előrébb húzódott egészen az ellenfél tizenhatosának sarkáig, létszámfölényt kialakítva a jobb oldalon (2v1: Coman+Sabitzer vs Gosens). És ha ez még nem lenne elég, Müller és Sané is áthámozta magát az Inter középpályáján és aktívan csatlakozott a támadáshoz – effektív egy ultra támadó 3-1-6-os felállást formálva. A Bayern ezáltal az egész támadóharmadban létszámfölényhez jutott, a 6 müncheni támadó játékosra ugyanis csak az 5 milánói védő jutott.

Ultra támadó, 3-1-6-os felállás

Az Inter még erre is próbált valahogy reagálni azáltal, hogy az egyik belső védő kilépett a védelmi vonalból. Az alábbi ábrán látható, ahogy a fent említett jelenet folytatásaként Bastoni kilép a védelmi vonalból és rááll Sabitzer-re annak érdekében, hogy megszüntesse a Bayern létszámfölényét a jobb oldalon, mivel így Gosens-nek ismét csak Coman-t kellett figyelnie. Mindeközben Calhanoglu (kúp alakú jelölésben) is megtámadja a labdás Pavard-ot és próbálja elfojtani a müncheniek előrenyomulását a jobb szélen.

Bastoni kénytelen kilépni a védelemből a bajor létszámfölény megszüntetése érdekében

A Bayern azonban ezt is ki tudta játszani: a védelemből kilépő Bastoni mögött ugyanis egy hatalmas üres terület nyílik meg (kék négyszög), amelyet Sabitzer azonnal észre is vesz és ellenfeléről lefordulva be is sprintel erre a területre, veszélyes gólhelyzetet generálva.

Sabitzer besprintel a védelem mögött üresen maradt területre

Összefoglalva

Összességében 90 percen keresztül végig egy rendkívül stabil, domináns bajor játékot láthattunk Milánóban, az olaszok ugyanis a mély védekezésük és a nem túl hatékony presszingjük miatt hosszútávon nem tudták eltüntetni a két csapat közötti erő- és tudáskülönbséget, a könnyed müncheni labdakihozatal, az ellenfél játékstílusához alkalmazkodó taktika illetve az ellenfél gyenge pontjainak kihasználása tehát meghozta a gyümölcsét Nagelsmann csapata számára, amely így sikeres BL-nyitányt tudhat magáénak a 2022/23-as szezonban. Remélhetőleg kedden is hasonló módon folytatják a menetelést kedvenceink a Barcelona ellen az Allianz Arénában, amely egy még nagyobb erőpróba lesz számukra.

Hozzászólnék

Szólj hozzá!

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

To Top