A Bayern új igazolása, Daley Blind Säbener 51 klubmagazinnak adott interjút, amelyben beszélt az érkezéséről, a csapat légköréről, a futball iránti szenvedélyéről és a céljairól is.
Säbener 51: Daley, Bastian Schweinsteiger elárulta, hogy te voltál az első ember, akivel találkozott, amikor a Manchester Unitedhez igazolt. Még mindig arról áradozik, hogy milyen jól fogadtad őt. Emlékszel erre?
Blind: Igen, természetesen! Ez számomra is menő volt: Bastian Bajnokok Ligája- és világbajnokság-győztes volt, közelről követtem a pályafutását és nagyon boldog voltam akkoriban, amikor a Unitedhez került. Az első pillanattól kezdve nagyon jól kijöttünk egymással. Remek személyiség, megtiszteltetés volt vele játszani.
Blind és Schweinsteiger közös gólöröme a Manchester United színeiben
Kaptál valakitől te is hasonló fogadtatást Münchenben?
Számomra kicsit más volt a helyzet, mert korábbi amszterdami csapattársaim, Matthijs de Ligt, Ryan Gravenberch és Noussair Mazraoui is tartották velem a kapcsolatot. Emellett Leroy Sané-t is jól ismertem, hisz ő anno a Manchester City-ben játszott. Az első naptól kezdve különleges légkört éreztem itt. Észrevehető az erős kohézió ebben a csapatban. Már abból is érzem ezt, hogy Thomas Müller mellett ülök az öltözőben. Ő borzasztó sokat beszél és határozottan olyan srác, aki minden újoncnak megkönnyíti a dolgát. Joshua Kimmich rögtön az első meccsem után küldött nekem egy üzenetet, amit nagyon kedves gesztusnak találtam. Mindenki rögtön a kezdetektől fogva jó érzéssel fogadott ebben a csapatban, ez valami különleges.
Amikor az ember egy új klubhoz érkezik, vannak bizonyos elvárásai, különösen egy olyan klubnál, mint a Bayern. Mi felelt meg az elvárásaidnak, és mi az, ami meglepett?
Természetesen mindenkinek megvan a képe egy ekkora klubról. De amikor ténylegesen itt vagy, akkor érzed, hogy mit is jelent ez valójában. Ami a leginkább lenyűgöz ennél a klubnál, az a munkamorál: mindenki abszolút arra koncentrál, hogy a szezon végére a csúcson legyen és trófeákat nyerjen. Lenyűgöz ez a legmagasabb szinten űzött hozzáállás.
Blind és de Ligt újra együtt játszanak Münchenben
2019 óta beültetett defibrillátorral játszol. Mit jelent ez az számodra?
Kezdetben még nagyon vigyáztam magamra, először fel kell dolgozd és meg kell találni a személyes módszeredet arra, hogy megküzdj ezzel a tudattal. De már a sportrehabilitációm alatt is rengeteg üzenetet kaptam, és észrevettem, hogy milyen sokan gondolkodnak ezen a témán. Most szeretném megmutatni, hogy minden lehetséges – a sporton túl is: még egy szívbetegség sem feltétlenül jelenti azt, hogy abba kell hagynod, amit szeretsz. Még az is lehet, hogy profi labdarúgóként tovább élhetek az álmaimért. Nem kell egész nap otthon ülnöd azért, mert attól félsz, hogy az egészségi állapotod miatt nem kockáztathatsz meg semmit.
Szóval te is bátorítani próbálod az embereket?
Természetesen mindent egyeztetni kell az orvosokkal. De nagyon sok üzenetet kapok arról, hogy egyesek nem mernek kimozdulni otthonról vagy félnek visszamenni dolgozni, pedig szerintem, ha az ember megerőlteti magát, sokkal több minden lehetséges. Ezt szeretném megmutatni az én példámmal. Remélem, hogy egy kis inspiráció lehetek néhány ember számára és azt szeretném közvetíteni nekik és a gyerekeknek is, hogy soha nem adják fel, tűzzenek ki célokat magukat elé – és éljenek is értük.
A te szíved akkor együtt dobog a futballal.
Igen, az én esetemben ez határozottan kijelenthető.
Az édesapád, Danny Blind többek között Bajnokok Ligáját is nyert. Mindig is motivált téged, hogy kilépj az árnyékából?
Nem, engem soha nem ez vezérelt. Nagyon-nagyon büszke vagyok rá, rengeteget segített nekem a pályafutásom során. Persze sokan hasonlítanak hozzá és talán gyakran kicsit kritikusabban ítéltek meg, mert van egy édesapám, aki maga is sokat elért a futballban. De soha nem helyeztem magam nyomás alá azért, hogy többet érjek el, mint ő. Amikor kicsi voltam, csak álmodoztam egy olyan karrierről, mint az övé. A házban és a kertben mindig ott hevertek a focilabdák. Jó, hogy a nyomdokaiba léphettem: A Blind névhez rengeteg trófea társul. Elvégre ez egy nagyszerű családi hagyomány.
Szigorúan nézett rád vasárnaponként a családi vacsoráknál, ha a repetát kértél?
Hogy őszinte legyek, amikor kicsi voltam, még nem (nevet). De amikor 16-17 évesen komolyabban szinten kezdtem el focizni, belém fúrta, hogy kerülnöm kell a desszerteket: ‘Elhízol tőlük, úgyhogy ne egyél!’. A mai napig szinte soha nem eszem desszertet. Igaz, néha-néha megengedem magamnak, de összességében megszívleltem ezt a tanácsot.
Közös sikerek a holland válogatottban: Daley és édesapja, Danny Blind
Hétszer nyertél holland bajnokságot – édesapád ötször. Volt eredménylista a konyha falán?
Igen, amikor profivá váltam, természetesen rendeztünk egy ilyen kis versenyt (nevet). Bajnokságokkal, válogatottbeli meccsekkel és sok trófeával előztem meg – sajnos ő aztán mindig azzal kontrázott, hogy ő megnyerte a Bajnokok Ligáját, én meg csak az Európa Ligát….
Szóval akkor idén meg kell nyerd a Bajnokok Ligáját a Bayern-nel…
Mindent megteszünk ezért. A Bayern azon klubok közé tartozik, amelyek mindig rendelkeznek azzal a minőséggel, hogy megnyerjék a Bajnokok Ligáját.
A szerződésed a nyáron lejár – mi lesz utána?
Csak arra koncentrálok, hogy az elkövetkező hónapokban segítsem a klubot és minél több trófeát nyerjek. A családom is Münchenben van már, jól érezzük magunkat a városban és büszke vagyok arra, hogy a Bayern játékosa lehetek. A cél az, hogy bebizonyítsam, a nyár után is kapjak szerződést, de ez még a levegőben lóg. Nincs nyomás egyik oldalon sem – egyelőre arról van szó, hogy folytassuk a klub sikertörténetét.
