Michael Diederich 2018 óta a felügyelőbizottság tagjaként támogatja az klubot, a nyártól pedig Jan-Christian Dreesen utódjaként a Bayern új vezérigazgató-helyettese és pénzügyi igazgatója lesz. Ennek alkalmából a Säbener51 klubmagazin interjút készített az 58 éves szakemberrel, amelyben Diederich beszélt az új szerepköréről, a 100 millió euró feletti átigazolásokról, a kockázatvállalásról, vezetői személyiségéről, a válsághelyzetről és az elkövetkező évek kihívásairól is.
Sokan kérdezik, hogy miért megy valaki egy nagy bankból a Bayern-hez?
Diederich: Nos, több mint 20 évig bankár voltam, amelyet szívvel-lélekkel végeztem, de a szívem már 10 éves koromban a Bayern-ért dobogott annak ellenére, hogy Koblenzben nőttem fel. Gerd Müller lenyűgözött – mindannyian olyanok akartunk lenni, mint ő. Rengeteg nagyszerű meccsre szívesen emlékszem vissza, például a 2001-es milánói Bajnokok Ligája-döntő megnyerésére, amikor Oliver Kahn három büntetőt is hárított. 2018 óta állok a klub rendelkezésére a felügyelőbizottságban tanácsadóként és ez az új szerep egy gyermekkori álom megvalósulása. Nagy öröm és megtiszteltetés számomra.
Az UniCredit-nél az igazgatósági szóvivő, Michael Diederich vezetésével kultúraváltás történt, beleértve a nem hivatalos tegező megszólítás bevezetését az egész csoportban….
Igen, mert a közvetlen kapcsolat fontos számomra. Az első napomon, amikor igazgatósági tag lettem, egy külön irodába akartak helyezni. Visszautasítottam és inkább a kereskedési terem közepén lévő íróasztalhoz költöztem, mert ott éreztem a csapat lüktetését és valódi részese lehettem. Soha nem kellett mondanom, hogy az ajtóm nyitva van – mivel nem is volt ajtóm.
A HypoVereinsbank-nál egy 300 milliárd eurós összvagyonnal rendelkező vállalatot vezetett. Az Bayern éves forgalma 700 millió euró. Ez egy könnyebb feladat?
Nem lenne helyes a bonyolultságot vagy a nehézséget a bevétel nagysága alapján meghatározni. Minden vállalatnak megvannak a maga egyedi jellemzői. Nagyon jól ismerem az Bayern-t és pontosan tudom, milyen kihívások vannak a labdarúgásban – és azt is, hogy az összes versenytársunk hogyan próbálja megkérdőjelezni a klubunk csúcspozícióját. Általában nem az a fajta ember vagyok, aki alábecsüli a dolgokat. Életem során túl sok embert láttam már a környezetemben elbukni, mert azt hitték, hogy mindenen át tudnak gázolni. A Bayern esetén a legmagasabb színvonalról beszélünk!
Milyen stratégiát fog követni ebben a szerepkörben?
A Bayern arról híres, hogy a sportsikereket mindig a pénzügyi megfontoltsággal egyenlíti ki. Mindennek, amit elértek, a jövő mércéjének is kell lennie. Új ötletekkel fogok hozzájárulni ehhez.
„Ez az új szerep az igazgatótanácsban egy gyermekkori álom megvalósulása. Nagy öröm és megtiszteltetés számomra.”
Összejöhet egy 100 millió eurós átigazolás Münchenben Diederich pénzügyi igazgatóval?
Itt két szempontot kell figyelembe venni: megengedhetünk-e magunknak egy ilyen átigazolást – és meg akarunk-e engedni magunknak egy ilyen átigazolást? Elvileg semmit sem zárok ki az életben, de mindig én lennék az intő, aki azt mondja: Barátaim, figyelem! A mérleg másik nyelvét, a jövedelmezőségünket is szem előtt kell tartanunk. Elsősorban Hasan Salihamidzic felel az átigazolásokért, de természetesen egy ilyen léptékű dolgot intenzíven megvitatnánk együtt a végrehajtó- és felügyelőbizottságban. Ha nyélbe akarunk ütni egy átigazolást, az elsősorban mindig attól függ, hogy az adott játékos, legyen bármennyire nagy játékos is, beleillik-e a csapatba a klubba.
Mennyi kockázatot kell és szabad vállalnia egy jó menedzsernek?
Nem szabad félni a kockázattól, de annak kiszámíthatónak, ellenőrizhetőnek kell lennie. A bizonyos szintű döntések bizonyos kockázatokkal járnak. Mindig lesznek elágazások az úton, ahol mérlegelni kell, hogy minek és kinek adjuk meg az elsőbbség jogát. De ha elveszítenénk a gazdasági egyensúlyunkat, akkor elveszítenénk az egyediségünk nagy részét is. A Paris Saint-Germain elleni nyolcaddöntőben a világ legdrágább labdarúgóival álltunk szemben – és győztesen kerültünk ki a párharcból. A futball a csapatról és a csapatszellemről szól. Még én is, aki a szakmai életemet egy bankban töltöttem, elmondhatom, hogy a pénz önmagában nem szerez gólokat. És ez egy jó dolog.
A Süddeutsche Zeitung lap egyszer egy „új típusú bankárként” írta le önt. Újfajta igazgatót kap a Bayern is?
Sok embernek van egy bizonyos kép a fejében egy bankigazgatóról, de engem nem érdekelnek a klisék. Mivel a bankon belül nőttem fel, mindig is tudtam, hogy mire vagyunk képesek, ha konstruktívan, csapatként működünk együtt. Vezetőként bizalmat kell adnom a kollégáimnak. Olyan ember vagyok, aki bátorít és támogat – de kritikusan és önkritikusan meg is kérdőjelezem a dolgokat, ha azok nem működnek jól.
Michael Diederich 1996 és 2023 között az UniCredit Banknál dolgozott számos vezetői pozícióban
Abban az újságcikkben megközelíthetőnek, lelkiismeretesnek és tisztelettudónak jellemzik önt…
Mindig meg akarom érteni, hogy miért csinálunk valamit és min tudunk javítani. A tisztelet és a kommunikáció számomra egy vezető legalapvetőbb tulajdonságai. A mi munka világunkban már elmúltak azok az idők, amikor az emberek a szószékről kiabáltak valamit. Ha azt akarod, hogy mindenki egy közös célért lelkesedjen és egy irányba haladjon, akkor meg kell győznöd őket magadról és magaddal kell vinned őket. Ha már a lelkiismeretességnél tartunk, nem hagyom magam, ha valami fontos nekem. Néha kicsit fárasztó tudok lenni – bár mindig az ügyről van szó.
Az ön karrierútja a gyakornoktól a csoport vezetőjéig vezetett. Mennyire fontos önnek a folytonosság?
A Szűz a csillagjegyem. Azt mondják, hogy nem különösebben lobbanékonyak vagy spontánok. A folyamatosság és a hűség mindig is fontos volt számomra. Nem azért, mert ódzkodom a változástól, de úgy gondolom, hogy az életben szükség van néhány pillérre, amelyek irányt mutatnak – különösen akkor, amikor a dolgok nehézzé vagy kihívássá válnak. Mindig erőt kell tudnod meríteni a gyökereidből. Az állandóság a Bayern-t is jellemzi.
„Mindig erőt kell tudnod meríteni a gyökereidből. Az állandóság a Bayern-t is jellemzi.”
Milyen benyomása volt Oliver Kahn-ról és Hasan Salihamidzic-ról, amikor még játékosok voltak – és hogyan látja őket most?
Mindketten rendkívül profi játékosok voltak és hihetetlen elkötelezettségükkel tűntek ki. Pontosan ezek a tulajdonságok jellemzik őket most, új szerepükben is. Ez az elkötelezettség, ez az energia a Bayern iránt – ők azok a figurák, akik a jövőbe vezetik a klubot. Nagyon várom már a velük a Andreas Jung marketing igazgatóval való együttműködést. Mindannyiunkkal baráti és bizalomteljes a kapcsolatom.
A Börse am Sonntag című szaklap úgy jellemezte önt, mint „csapatjátékost az elit bankárok között”…
Mert szilárdan hiszek a csapatban rejlő kreatív erőben. Ha csapatként összetartunk, hegyeket tudunk megmozgatni. Személy szerint engem egyfajta konstruktív türelmetlenség is hajt. Mindig meg kell állni és fel kell tenni magunknak a kérdést: mit tudunk javítani, mit tudunk közösen megoldani, hogy még jobbak legyünk?
Az UniCredit-nél töltött első évében a nyereség megháromszorozódott és ön is hitt a belső előrelépésben. Ez úgy hangzik, mint a „Mia san mia” élő példája…
Nem mindig választhatod meg azokat a szituációkat, amelyekben találod magad, de azt igen, hogy hogyan kezeld őket. Én inkább hajlamos vagyok arra, hogy a poharat félig telinek lássam, mint félig üresnek. Vezetőként is ezt modellezem.
A világjárvány megrázta a bankvilágot – és a futballvilágot is. Mostanra sikerült túljutni a válságon?
A világjárvány következményei még hosszú ideig éreztetni fogják hatásukat. Sajnos nem beszélhetünk a válságok végéről – háború van Európa szívében, energiaválság, klímaválság és bizalmi válság is. De bizalommal és jó ötletekkel kell szembenéznünk a jövővel, jobban, mint valaha. Fel kell tennünk magunknak a kérdést: mi határoz meg minket? Milyen megoldásokat találunk?
Michael Diederich július 1-én Jan-Christian Dreesen helyét veszi át, aki több, mint 10 évig dolgozott klubnál
Ön olyas valaki, aki a megérzéseire vagy az eszére hallgat, van-e szakmai és személyes különbség önnél?
Úgy gondolom, forrófejű vagyok, de mindig próbálok hallgatni a megérzéseimre is. Elsősorban fejben elemzem a kihívásokat – ez vonatkozik a szakmai- és a magánéletemre is.
Szabadidejében jogázni szokott – ez segít a munkájában is?
Jógázom, de más sportokat is űzök, mert ez segít a munkámban, hogy egyensúlyban tartsam magam és a kondíciómat. A sport egy olyan ellensúly, amely lehetővé teszi, hogy kiszellőztesd a fejed és kikapcsolj. Ezután könnyebben tudok kreatív lenni. Igyekszem hetente két-három-négy alkalommal sportolni. Próbálkozom a golfozással és rendszeresen futok is. De sokkal jobban futok, mint golfozom!
Herbert Hainer szintén lelkes kocogó. Ez azt jelenti, hogy jövőben látni fogjuk önöket ebédszünetben együtt kocogni a Säbener Straße környékén, hogy elbeszélgessenek egy kicsit az íróasztaltól távolabb?
(nevet) „Ott meg kellene erőltetnem magam, mert Herbert nagy állóképességgel rendelkezik. Ettől függetlenül jó ötlet lenne egyszer megtenni néhány kört a klub területén.
Mik lesznek a legnagyobb kihívások a Bayern számára az elkövetkező években?
A labdarúgás előtt álló kihívások általánosságban véve összetettek – a befektetői kérdésektől kezdve a digitalizáción át a fenntarthatóságig, amely egyre fontosabbá válik. Sok minden vár a sportágra, amely sokat fog változni a következő években. Az 50+1-es szabály is nagy kérdés. Az a véleményem, hogy nem helyes mereven ragaszkodni hozzá. Ezt minden klubnak magának kell eldöntenie és a szurkolókat is be kell vonnia a folyamatba.
„A labdarúgás előtt álló kihívások általánosságban véve összetettek – a befektetői kérdésektől kezdve a digitalizáción át a fenntarthatóságig, amely egyre fontosabbá válik. Sok minden vár a sportágra, amely sokat fog változni a következő években.”
Mekkora szabályozásra van szüksége a labdarúgóiparnak?
A szabályozás építőkövei már biztosan megvannak. Most a pénzügyi fenntarthatóság következetes betartására lenne a cél. Az UEFA-nak be kell töltenie ellenőrzési funkcióját és nem szabad engedményeket tennie a szankcióiban a nagy nevek számára.
A Bayern nemrég átlépte a 300.000 klubtagot. Mit jelent ez ön számára?
Azt, hogy nagy felelősségünk van ennél a klubnál. A szurkolók és a klubtagok a legfontosabb pilléreink. A közelmúltban a zsidó közösséggel közösen tartott, az emlékezés kultúrájáról szóló rendezvényünkön találkoztam egy szurkolói csoporttal, akik a mérkőzés után Münchenben éjszakáztak, kifejezetten a holokauszt emléknapunk miatt. Ezt nagyszerűnek találtam. Ez azt mutatja, hogy a szurkolóinkat is nagyon érdeklik a társadalmi kérdések. Azt hiszem, a Bayern nagyon büszke lehet a hatalmas szurkolói közösségére.
Jan-Christian Dreesen 10 évig töltötte be ezt a posztot. Ön hol látja magát 10 év múlva?
Jan egy rendezett házzal hagy itt. Kiváló munkát végzett. A célom az, hogy zökkenőmentesen folytassam ezt a sikertörténetet – aminek nincs vége. (nevet)
Hogyan jutalmazza meg önmagát egy siker után?
Egy jó kis csokoládéval.
